A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Enterális idegrendszer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Enterális idegrendszer. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 12., szerda

Az enterális idegrendszer III.

A mai modern emberek körében sokszor alakul ki a „neurózis" elnevezésű állapot, amelytől nem csak a koponyánkban lehelyezkedő agyunk szenved, hanem a belső második agyunk is. Egy igen bonyolult folyamat veszi ugyanis kezdetét – a különféle negatív érzelmek olyan impulzusokat keltenek, melyek a bolygóidegen keresztül az agyunkba, azon belül a megnyúlt agyba, a mesencephalonba, de a diencephalonba is eljutnak, áttörve így az agy negatív impulzusokkal szembeni csillapító képességét. Leegyszerűsítve az agyunk olyan csillapító mechanizmusok felett diszponál, melyek meggátolják, hogy a különféle érzelmek, stresszhatások, vagy más negatív emésztési gondok ne okozzanak tartós károsodásokat szervezetünkön belül. Ha a hasból eredő negatív impulzusok állandó és szakadatlan hatásának köszönhetően sikerül tönkretenni ezt a csillapító rendszert, akkor ez az említett védőrendszer megszűnik működni, következésképpen igen negatívan fogjuk érzékelni valamennyi említett impulzust. Nem csak a pszichés szféránkban (félelmet, depressziót stb. keltve) érzékelhetjük majd őket, hanem ezeket az impulzusokat visszafordítjuk abba az emésztőrendszerbe, mely így hibásan fog működni. Ennek köszönhetően mind az immunrendszer, úgy a belső méreganyag megsemmisítés, az emésztés és nem utolsó sorban a bél perisztaltikája is egyaránt hibásan működhet. Következésképpen hasmenés, kontrolálatlan bél perisztaltika és bélfal gyulladások alakulhatnak ki. Biztosan mindannyiunk ismer olyan személyt az ismeretségi körében, aki igen érzékenyen reagál bárminemű negatív érzésekre a hasában, egyben jelentős hangsúlyt is fektet erre. Gyakran találkozom olyan emberekkel, akik arról adnak hírt, hogy egyfajta nyomást éreznek hasi tájékon, ami ugyan se nem intenzív, se nem kifejezetten fájdalmas, de mégis gyötrő jelleggel hat az ember pszichikájára elveszítve így az élethez való örömöt, az összpontosítási képességet, egyben egyfajta félelemérzetet ébresztve, melytől az egyén szüntelenül igyekszik megszabadulni. Az érzelmek tehát nem másak, mint az élettapasztalataink után megőrzött lenyomatok a szervezetünkben. Kódoltak, azaz digitalizáltan vannak elmentve mindkét idegrendszerbe. Ezek képesek megváltoztatni az idegi átvivőket, az opoidokat és más pszichoaktív anyagokat is, nem csoda, hogy nem csak a hangulatunkat képesek befolyásolni, hanem az egész szervezetünkben zajló valamennyi összefüggő folyamatokat egyaránt. Az Emoce, a Streson és a NoDegen készítmények pontosan ezeknek a negatív érzelmi tapasztalatoknak a kitörlésével foglalkoznak, melyek önmagunkból, vagy édesanyánktól, esetleg további felmenőnktől származnak. A közeljövőben további olyan készítmények megjelenése várható, – főleg a Dren készítménycsaládba tartozók körében – melyek képesek lesznek az egyes szervekben megbúvó érzelmi terheltségeket kitörölni. Az enterális idegrendszer az EAM set diagnosztikai programban is megtalálható, így a Salvia mérőműszer közreműködésével kimérhetőnek számít. A ColiDren nevű készítmény szintén az említett idegrendszer problematikájának megoldására szolgál. Nihil novi sub sole, azaz nincs semmi új a Nap alatt lényegét sikerül megállapítanunk. Meggyőződésem, hogy senki nem tud olyan hatékonyan bánni az enterális idegrendszerrel, mint a méregtelenítési medicina. Ha nem hiszi, kérdezze csak meg a saját hasát – az ugyanis kellően bölcs ahhoz, hogy ezt helyesen válaszolja.

2012. december 7., péntek

Az enterális idegrendszer I.

A méregtelenítési medicina bizony furcsa egy hibridnek számít. Mindegyikőnket az alternatív medicina azon csoportjába sorol, amellyel szemben ott áll az a hivatalos, vagy másnéven nyugati, modern orvoslás, amit az emberi civilizációnk vall. Vannak olyan pillanataim, amikor is ezen medicina megkülönböztetés mellett meg-megállok és megpróbálok elgondolkodni azon, hogy miben is rejlik amodern orvoslás modernsége, ha mondjuk eltekintek aműszerezettségétől és nem utolsó sorban mitől is számít alternatívnak a méregtelenítési medicina. Összefoglalóink, ismereteink, de akár a terápiáink is sokkal nagyobb mértékben valljuk magunkénak a modern tudományt és különösen az alapkutatásokat, mint bárki más ezen a világon az orvoslás terén. Ha a legmodernebb fiziológiai, biokémiai, toxikológiai, immunológiai, pszichológiai, vagy más egyéb tudományos ismeretekből indulunk ki, akkor rájövünk, hogy a megoldásokhoz a világ jelenleg rendelkezésére álló legkorszerűbb eszközét használjuk – az informatikát. Nos ezekre a kissé filozófiai jellegű bevezető gondolatokhoz az enterális idegrendszerről gyűjtött ismeretek késztetettek. Az enterális idegrendszert azoknak az idegi szálaknak a hálózata, fonata alkotja, melyek a bélfalba beépülten léteznek. A mai ismereteink alapján az ilyen típusú idegfonatokból kétféle létezik, az egyik a plexus submucosus, azaz a Meissner-idegfonat, -melyet Meissner nevű anatómia specialista fedezett fel-, a másik pedig a plexus myentericus, azaz az Auerbach-idegfonat, amit viszont a XIX. század derekán fedezte fel Leopold Auerbach német neurológus. Ezek az idegfonatok több olyan érdekes és figyelemreméltó tulajdonsággal is rendelkeznek, melyekkel mindenképpen érdemes foglalkoznunk. Elsősorban Michael Gershon idegtudós, a New Yorki Columbia Egyetem anatómia- és sejtbiológia profeszszora volt az, aki felfedezte és leírta, hogy ezek a fonatok a pszichoaktív anyagok forrásaként szolgálnak, egyben idegi átvivőként működnek, azaz információ hordozóként szolgálnak az egyes neuronok között. Ezekből az anyagokból mintegy 50 féle termelődik, de a legnagyobb jelentőséget közülük is a szerotonin nevű anyag érte el, azaz egy idegi átvivő, mely összefügg a hangulatunk minőségével. Egyszerűen kifejezve, ennek az anyagnak a hiánya, vagy egyéb defektje összefüggésben állhat a depresszióval, azaz a tudat egy olyan veszélyes állapotával, melynek az európai és az amerikai társadalmakban való előfordulása egyre gyakoribb. Az enterális idegrendszer egyébként más anyagokat is termel, ezek közül az egyik ilyen a dopamin, de rajta kívül főleg az opiátum jellegű származékok termelődnek, melyek a jó hangulatot, a felvillanyozottságot, a lelkesedést, az optimizmust táplálják bennünk. Érdekesnek számít a benzodiazepinek csoportjába tartozó anyag, melyet már mesterségesen is elő lehet állítani és számos, szorongás elleni gyógyszerekbe adagolják manapság, mint összetevő-ként. Nos, mindez talán elegendő ahhoz, hogy az enterális idegrendszer egy valamilyen olyan dolognak legyen megítélve, amivel minden erőfeszítésünket latba vetve kellene foglalkoznunk.

2012. november 29., csütörtök

Enternal II.


Az enterális, vagyis hasi idegrendszert alapvetően két lényeges idegfonat alkotja, az egyik a Meissner-fonat (plexus Meissneri) a másik pedig az Auerbach-fonat (plexus Auerbachi). Mindkét fonat a belek eltérő rétegeiben, egymástól elszigetelten futnak, ha képletesen hasonlítani szeretnénk őket valamihez, akkor úgy néznek ki, mint ha a vastagbélre egy zoknit húztunk volna. A központi idegrendszertől csak nagyon csekély irányító ingerületet fogadnak, viszont ezzel szemben egy sor saját ingerületet közvetítenek egyirányúan az agynak, aminek következménye pontosan a vastagbél funkciójának, valamint környezetének kapcsolódása az aggyal. Az agy egyébiránt igen jól védett a bélrendszertől eredő túlzott mértékű patológiai hatású ingerekkel szemben, azonban hosszantartó zavar esetén a védőszűrés hatását vesztheti így az idegrendszer és a központi idegrendszer igen komolyan képes reagálni a bélkörnyezeti változásokra. Az ilyen problémákban szenvedő betegeknél gyakran fordulhatnak elő gondok a bevitt táplálék és az idegrendszeri reakciók vonatkozásában. Általánosságban ilyenkor a betegek arra szoktak gondolni, hogy valamilyen élelmiszert nehezen viselnek, annak allergén, vagy más toxikus hatása végett. Az emberek többsége erről az idegrendszerről általában semmit sem tud, így a folyamatok megvilágítása nagy jelentőséggel bírhat a nehézségek megértésének céljából, bár igaz ez a megmagyarázás nem igazán egy egyszerű dolog, ugyanis a bazális összefüggéseket is tisztázni kell ilyenkor. Az enterális idegrendszer a legkülönfélébb toxintípusok által lehet terhelt, de közülük is legfőképpen az emocionális problémákat kell kiemelni, amelyek akár a gyermekkortól fogva megjelenhetnek amikor is a bélrendszer már reagál a szorongásra, a félelmekre, a zavartságra, az örömre és más érzelmi alapú ingerekre. Az Enternal készítmény egy érdekes kombinációt alkothat a LiverDren készítménnyel karöltve, ugyanis ezzel a kettőssel csökkenthető az idegrendszer irritációja, amit egyébként speciális aminosavak váltanak ki. Az Enternal elnevezésű készítményt szintén sikeresen kombinálhatjuk a ColiDren készítménnyel, ugyanis az enterális idegrendszer méregterheltsége mellett a vastagbél falát alkotó további szövetek is terheltek lehetnek. A bélkörnyezet helyreállítására a NoBacter készítményt javaslom alkalmazni. Az Enternal készítmény jelentős sikert hozhat a bélproblémák méregtelenítésekor, illetve érzelmi alapú problémák, mint első sorban a depresszió, melankólia, illetve csökkent életöröm kezelésekor.

2012. november 27., kedd

Enternal I.

Az Enternal elnevezésű készítmény a béltraktus idegrendszerének méregtelenítését szolgálja.
Hatása egészen nyilvánvalóvá válik számunkra, ha megismerjük az enterális, vagy másnéven hasi idegrendszer működését. Az enterális idegrendszer legfontosabb funkciója abban rejlik, hogy stimulálja a vastagbelet mozgató izomzatot. Ezt a folyamatot egyébként a bél perisztaltikájának is nevezik, azaz a vastagbél fokozatos mozgását a vakbél irányából a végbél felé. Ha ebbe a folyamatba valamilyen hiba csúszik, akkor vagy székrekedés fordulhat elő, amit az elégtelen bél perisztaltika okoz, vagy éppen ezzel ellenkezőleg, a bél hirtelen, görcsös összerándulásával találkozhatunk, ez utóbbi az ún. irritált béltünet (colon irrritabile) jellegzetessége. Az enterális idegrendszer további funkciója a tápanyagok vastagbelen keresztül történő felszívódásának irányítása. Ez az említett idegrendszer egy olyan mechanizmust kezel, mely lehetővé teszi a tápanyagok felszívódását, de ugyanakkor a belekben hátrahagyja a szükségtelen salakanyagokat. Az enterális idegrendszer hibájakor következményként a tápanyagok felszívódásában is zavar keletkezik, ez utóbbinak konkrét jele lehet az állati eredetű fehérjék felszívódásának zavara. Ilyenkor az ember kevés izomtömeget képes előállítani és sovány alkatú, sőt megjelenhet a növényi zsírok felszívódásának hibája is. Mindezek mellett előállhat a zsíranyagcsere hiba is, gyakorta súlygyarapodással kísérve, illetve a belek és más szervek viscerális zsírral történő körbeépülésével. Az enterális idegrendszer harmadik funkciója a neurotranszmitterek termelése. A szakirodalom azt állítja, hogy az egyik legfontosabb neurotranszmitter, - a szerotonin - , mintegy 80%-a pontosan az enterális idegrendszer jóvoltából kerül előállításra. Ebben a rendszerben még más neurotranszmitterek is termelődnek, melyeknek legfőbb feladata az idegi ingerületek átvitele, azaz egyes idegsejtek közötti információátvitel. A sejtek kapcsolódásain, vagyis szinapszisain ezek az említett neuromediátorok sejtről sejtre közvetítik az ingerületet. A neurotranszmitterek jelentős mértékben vesznek részt a hangulatalakításban és más érzelmi megnyilvánulásokban egyaránt. A szerotonin neuromediátorok hiánya, vagy helytelen összetétele tipikus háttere a depressziónak és egyes, más érzelmi alapú hibáknak. Ez a rendszer a neurotranszmitterek mellett az ún. jó hangulat, vagyis endorfin nevű hormont is termel. A depresszióban szenvedő emberek jelentős részének bizony valamilyen problémája van az enterális idegrendszerével, sőt a pszichiátriai tankönyvek is említést tesznek arról, hogy a depresszióban szenvedő betegeknél melléktünetként szokott jelentkezni a székrekedés. Ennek pedig következménye van a bél mikroflórájára is, amelynek zavara esetén fáradékonyságot előidéző és más agyi funkciókat, sőt az autonóm és periférikus idegrendszert befolyásoló patológiai hatású toxinok termelődésével találkozhatunk.

2012. június 22., péntek

ColiDren III.

A fertőzési gócok olyan toxinokat termelnek, amelyek a nyirok- és érrendszernek köszönhetően az egész szervezetbe képesek eljutni. A belekből vezető érrendszer szerencsére elsőnek a májba jut, mely méregtelenítő szervként funkcionál; a máj limfatikus rendszere azonban nem vezetődik el, hanem éppen ellenkezőleg a belek limfáját az egész szervezetbe oszlatja el. A fertőzési gócok toxinjai a nyálkahártyára is eljutnak, megzavarhatják annak helyes működését, következésképpen pedig így különféle maradványok tapadhatnak meg rajta diszbiózist, azaz a bélkörnyezet egyensúlyának megzavarását okozva végül. A mikroba gócok toxinjai az enterális, vagyis intramurálisan elhelyezkedő idegrendszert és az autonóm idegszálak rendszerét is képesek megzavarni. Ezzel zavar keletkezik a belek perisztaltikájában (béltartalmat továbbpréselő folyamatában), továbbá ezen idegrendszereken keresztül a stresszingerek az agyba jutnak, ahol is részt vehetnek különféle működési problémák kialakulásában. A bél nyálkahártyáján természetesen előfordulhatnak másféle toxinok is, úgy mint radioaktív elemek, vagy vegyi anyagok, gyógyszermaradványok, mérgező fémek, peszticídek, fungicídek, tartósítószerek és mások. A belek méregtelenítésének fő készítménye a ColiDren, mely figyelembe veszi a felsorolt mérgek túlnyomó többségét. Hatással van a vékonybélre, a vakbélre, a vastagbélre és a végbélre egyaránt. Megtalálhatók benne mindazon kulcsok, melyek a belekben lévő gócok felszabadításához szükségesek, de ugyanakkor azok a fontos programok is, amelyek az érzelmi és stressz terhelések eltávolításához nélkülözhetetlenek. Különösen a perisztaltikus hibák, vagy az egyén székrekedéses panaszai esetén célszerű gondolni a belek mechanikus megtisztítására, mégpedig az ún. máj tisztítókúra keretében (magnézium sók és olívaolaj segítségével történő tisztítással), vagy jógagyakorlatok, illetve ún. hidrokolon beavatkozás segítségével. Az otthon végzett beöntések rendszerint nem szoktak eredményesek lenni. Különösen a kisbeöntések szoktak hatástalanok lenni, mivel ezek „hatósugara” csupán néhány centi a végbéltől számítva. A nagyobb beöntések már hatásosabbak lehetnek, egyes emberek esküsznek ezek nagyszerű hatékonyságára. A táplálékkal bevitt rostanyag tartalom lényeges a belek kitisztulásának szempontjából, főleg a zöldségek és gyümölcsök (különösen az almából származó pektin), vagy célirányosan a lenmag, esetleg az indiai psylium fogyasztásával bevitt rostanyagok hasznosak. A béltraktus számára nagyon kedvező hatással bír a chlorella nevű édesvízi alga, amely képes a saját felületén elnyelni a bélrendszerben előforduló fémeket. A bélrendszer méregtelenítésekor soha ne feledkezzünk meg a nyirokrendszerről sem – a Lymfatex, illetve az autonóm idegrendszerről úgyszintén – a Vegeton segítségével. Az enterális idegrendszer méregtelenítését a ColiDren készítmény már tartalmazza önmagában. Azokat a toxinokat (pld.: a gluténtől – Gli-Glu, a fémektől – Antimetal, a vegyi anyagoktól – Antichemik stb.), melyek károsítani képesek a belek ideg- és nyirokrendszerét, nos a tőlük történő mentesítést automatikusan használatosnak tartom az egész szervezet javának tekintetében. Ha szeretnénk megőrizni egy tiszta emberi tudatot, akkor annak érdekében a beleket tiszta és jól működő állapotban kell tartanunk. Ugyanis a belekben szívódnak fel a különféle vitaminok és ásványi elemek, így mindenképpen ajánlott az Infovit, az Infomin, illetve különösen a még kialakítás alatt lévő és hamarosan megjelenő Vitavit, Vitaton és Minemax nevű új készítmények. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a szervezetben nem létezik olyan rosszindulatú daganat, amely előfordulásakor ne jelentkezne egyidejűleg a jelenlévő mérgek hatására kialakult sérült bélműködés is.

2012. június 20., szerda

ColiDren II.

A bélrendszerünk a gyomor alatt kezdődik, mégpedig a patkóbél nevű (duodenum) résszel, majd ez tovább folytatódik a vékonybél a jejunum és illeum részeivel, folytatódva a vakbélhez jutunk, aminél egy appendix vermiformis nevű féregnyúlvány ágazik ki. A vakbéltől folytatódik a vastagbél függőleges felszálló és leszálló része, mely egy S alakú íveléssel jut a végbélhez. A bélrendszer minden egyes része tökéletesen eltérő feladattal, mikroflóra összetétellel és környezettel bír. Gondoljunk csak bele, a mai orvostudomány az emberi agy mellett a beleket sem képes átültetni, más lényeges szerveink egyébként már rutinszerűnek számító transzplantációja mellett. A belek transzplantációja a különleges immuntulajdonságai végett egyenlőre lehetetlen feladatnak számít. Az egésztestes medicina keretei között említést kell tennünk arról, hogy a belek a nyirokcsomók sűrű hálózatával van átszőve, különösen a belek olyan részeiben, mint a mesenterium, a mesocaecum, a mesocolon, vagy éppen a mesorektum. A beleink továbbá gazdagon ellátottak az autonóm idegrendszer részeivel is, úgy mint a plexus coeliacus- tól, plexus entericus-tól kezdve, egészen a vastagbél plexus-ainak egyes során át végül a plexus rectalis több szintjén át bezárólag. A nyirokszövet a vékonybél végén egy speciális alakzatban összpontosul, ahol is a nodi lymphatici aggregati képzi a Peyer-plakkokat, de megtalálható még a vékonybélben is, ahol egyfajta mandulát alkot. Ha itt mondjuk egy valamiféle gyulladás alakul ki, akkor az appendix gyulladásról beszélhetünk, amit viszont műtéti úton muszáj eltávolítani. Kevesen gondolunk csak bele, hogy az ókorban és a középkorban a vakbélgyulladás bizony egy halálos betegségnek számított, mivel akkor a hasüreget még nem műtötték és a vakbélről egyben nem is tudtak. Talán csak egyedül Avicenna tudhatott róla állítólag, mégpedig sertések titkos felboncolásából eredően, de hát ez mit sem ért mind neki, úgy a betegek ezrei számára. A beleket átszövik a nervus vagus ágai, illetve annak autonóm elemei is, ezek az elemek felelősek egyébként olyan záróizmok működéséért, mint amilyen például az Oddi-féle záróizom, ez utóbbi a pankreatikus és az epe eredetű produktumokat adagolja a patkóbélbe, vagy amilyen például a bélvégződésen lévő rektális szfinkter. A belekben két, egymástól jól megkülönböztethető méreganyagfajta fordulhat elő. Az egyik ilyen a beleken belül keletkezik, mégpedig a helytelenül végbemenő emésztési folyamatok során, vagy pedig a túlszaporodott mikroorganizmusok útján, amelyek mikrobatoxinokat termelnek. Szintén a beleken belül alakulhatnak ki lerakódásokban, vagy más néven koprolitokban, vagy a bélfalak kidudorodásain (austra) megjelenő lepedékben is létrejöhetnek méreganyagok. A bél nyálkahártyájának teljes felülete eléri a 200 m2-t. A másik méreganyagfajtának azok a toxinok számítanak, amelyek a fertőzési gócokból erednek. Ezek a fertőzési gócok a nyálkahártya alatt, vagy pedig a belek más rétegeiben bújnak meg, de egy biztos, hogy ún. intromurálisak, azaz bélfalba beépültek.
Folytatjuk...

2012. június 18., hétfő

ColiDren

A belek több szempontból is testünk különleges szerveinek számítanak. Egyes tudományos elméletek alapján az élőlényfajták fejlődésekor alakultak ki (fylogenesis – mint folyadéktároló). A mai emlősöknél és különösen az embernél – azonban többfunkciós jelleget tölt be. Egy életen át a táplálék tonnái mennek át rajta, melyek nem csak lényeges tápanyagokat hoznak magukkal, hanem egyben felesleges anyagokat, különféle mérgeket és mikroorganizmusokat egyaránt. Mindezekkel pedig a beleknek el kell bánniuk. Az emésztési folyamat egy erősen szofisztikált tevékenység. A beleknek egyben a szervezet számára visszajelzést is kell szolgáltatniuk arról, hogy milyen anyagokat kell megemészteni és azokhoz milyen enzimek kiválasztására van szükség, mégpedig nem csak minőségi, hanem mennyiségi tekintetben egyaránt, hiszen gondoljunk csak bele, ha mondjuk egy ember elfogyaszt egy ezer grammos marhabifszteket, akkor annak megemésztéséhez nyilván teljesen más mennyiségű és összetételű enzimekre van szüksége, mint ugyanannyi mennyiségű zabkásának a belső feldolgozásához. A beleink egyben a legnagyobb immunszervünknek is számítanak – az összes immunsejtünk mintegy 70%-a pontosan bennük helyezkedik el. Az immunsejtek a belekben egy nagyon alapos felkészítésen esnek át, ugyanis a beleken át nem mindennapi mennyiségű mérgek hada szeretne a szervezetbe jutni. Tudományos kísérletek során többszöri ismétlés mellett megállapítást nyert, hogy pár tíz óra leforgását követően egy élőlény meghal, ha a bélfala korlátlanul lehetővé teszi mind a külső eredetű, úgy a belső emésztéssel, folyamatokkal stb. keletkező méreganyagok szabad bejutását a szervezetébe. Nagyon érdekes, de egyben félelmetes kísérletek során bebizonyosodott az is, hogy az ember hihetetlen mennyiségű méreganyagokat és mikroorganizmusokat képes magába adagolni, miközben mindezek ellenére és bizonyos körülmények fennállása mellett ezekkel a belek képesek megbirkózni. Ezen említett kísérletek alkalmával a jelentkezett önkéntesek különféle gombákat, vagy éppen kolera, vagy tífusz eredetű mikroorganizmusokat vittek táplálékkal szervezetükbe azt bizonyítva, hogy bélrendszerük kiváló kondícióban van és mindent képes feldolgozni. De ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen gondoljunk csak bele milyen táplálék is jut egyes állatfélék emésztőrendszerébe, ott van például rögtön a hiénák, vagy éppen más dögevők esete, vagy éppen a macskák és a különféle rágcsálók, a sertés stb.. A belekben található egyben az ún. enterális idegrendszer is, vagyis az idegsejteknek egy olyan sűrű fonata, mint amilyenek az agyban találhatókhoz hasonlatos. Ezekben a sejtekben keletkezik a szerotonin, illetve más neurotranszmitterek nagy része, de nem utolsó sorban azok a belső opoidok is, melyek közvetlen hatással vannak az idegi jelek átvitelére, vagy éppen hangulatunkra, érzelmeinkre. Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a beleink működésükkel az életörömünket is biztosítják. Az belek ideg-rendszerén pontosan diagnosztizálható az öregedés és pontosan ugyanolyan elváltozások tapasztalhatók rajta, mint az agyon az Alzheimer-kór, vagy éppen más degeneratív hatású folyamatok előfordulása esetén. Kimondható tehát, hogy az idősödés folyamatában nem csupán a fejünk öregszik, hanem a beleink is, mindez pedig legegyszerűbb módon is olyan következményekkel jár együtt, mint az időskori lassúság, feledékenység és a különféle körülményekre való túlérzékenység. Röviden, ha most mondjuk nem foglalkoznék más emberi élettani funkciónkkal, akkor az eddig itt leírtak bőven elegendők volnának ahhoz, hogy a szerelmes levelünkbe végül egy szívecske helyett a bélrendszerünket rajzolnánk oda.
Folytatjuk...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...