A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Atka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Atka. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. június 18., hétfő

ColiDren

A belek több szempontból is testünk különleges szerveinek számítanak. Egyes tudományos elméletek alapján az élőlényfajták fejlődésekor alakultak ki (fylogenesis – mint folyadéktároló). A mai emlősöknél és különösen az embernél – azonban többfunkciós jelleget tölt be. Egy életen át a táplálék tonnái mennek át rajta, melyek nem csak lényeges tápanyagokat hoznak magukkal, hanem egyben felesleges anyagokat, különféle mérgeket és mikroorganizmusokat egyaránt. Mindezekkel pedig a beleknek el kell bánniuk. Az emésztési folyamat egy erősen szofisztikált tevékenység. A beleknek egyben a szervezet számára visszajelzést is kell szolgáltatniuk arról, hogy milyen anyagokat kell megemészteni és azokhoz milyen enzimek kiválasztására van szükség, mégpedig nem csak minőségi, hanem mennyiségi tekintetben egyaránt, hiszen gondoljunk csak bele, ha mondjuk egy ember elfogyaszt egy ezer grammos marhabifszteket, akkor annak megemésztéséhez nyilván teljesen más mennyiségű és összetételű enzimekre van szüksége, mint ugyanannyi mennyiségű zabkásának a belső feldolgozásához. A beleink egyben a legnagyobb immunszervünknek is számítanak – az összes immunsejtünk mintegy 70%-a pontosan bennük helyezkedik el. Az immunsejtek a belekben egy nagyon alapos felkészítésen esnek át, ugyanis a beleken át nem mindennapi mennyiségű mérgek hada szeretne a szervezetbe jutni. Tudományos kísérletek során többszöri ismétlés mellett megállapítást nyert, hogy pár tíz óra leforgását követően egy élőlény meghal, ha a bélfala korlátlanul lehetővé teszi mind a külső eredetű, úgy a belső emésztéssel, folyamatokkal stb. keletkező méreganyagok szabad bejutását a szervezetébe. Nagyon érdekes, de egyben félelmetes kísérletek során bebizonyosodott az is, hogy az ember hihetetlen mennyiségű méreganyagokat és mikroorganizmusokat képes magába adagolni, miközben mindezek ellenére és bizonyos körülmények fennállása mellett ezekkel a belek képesek megbirkózni. Ezen említett kísérletek alkalmával a jelentkezett önkéntesek különféle gombákat, vagy éppen kolera, vagy tífusz eredetű mikroorganizmusokat vittek táplálékkal szervezetükbe azt bizonyítva, hogy bélrendszerük kiváló kondícióban van és mindent képes feldolgozni. De ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen gondoljunk csak bele milyen táplálék is jut egyes állatfélék emésztőrendszerébe, ott van például rögtön a hiénák, vagy éppen más dögevők esete, vagy éppen a macskák és a különféle rágcsálók, a sertés stb.. A belekben található egyben az ún. enterális idegrendszer is, vagyis az idegsejteknek egy olyan sűrű fonata, mint amilyenek az agyban találhatókhoz hasonlatos. Ezekben a sejtekben keletkezik a szerotonin, illetve más neurotranszmitterek nagy része, de nem utolsó sorban azok a belső opoidok is, melyek közvetlen hatással vannak az idegi jelek átvitelére, vagy éppen hangulatunkra, érzelmeinkre. Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a beleink működésükkel az életörömünket is biztosítják. Az belek ideg-rendszerén pontosan diagnosztizálható az öregedés és pontosan ugyanolyan elváltozások tapasztalhatók rajta, mint az agyon az Alzheimer-kór, vagy éppen más degeneratív hatású folyamatok előfordulása esetén. Kimondható tehát, hogy az idősödés folyamatában nem csupán a fejünk öregszik, hanem a beleink is, mindez pedig legegyszerűbb módon is olyan következményekkel jár együtt, mint az időskori lassúság, feledékenység és a különféle körülményekre való túlérzékenység. Röviden, ha most mondjuk nem foglalkoznék más emberi élettani funkciónkkal, akkor az eddig itt leírtak bőven elegendők volnának ahhoz, hogy a szerelmes levelünkbe végül egy szívecske helyett a bélrendszerünket rajzolnánk oda.
Folytatjuk...

2012. március 24., szombat

Allergia

Az allergia szó a mai világunkban egy igen gyakran emlegetett kifejezés és ez főleg azért van így, mert az allergiában szenvedők száma nagyon magas, de ami még ennél is rosszabb, hogy ez a tendencia szüntelenül terebélyesedik. Óvatos becslések azt mondják, hogy az emberi társadalom mintegy negyede szenved valamilyen allergiában, részarányuk pedig évente százalékosan növekszik. Ezek alapján az következik, hogy a jövőben lényegében valamennyi ember allergiássá válhat és így következésképpen a XXI. századtól kezdve az emberi fajt latinul akár Homo alergicus-nak is lehet majd nevezni.
Az allergia tulajdonképpen egy túlérzékenység valamilyen idegen eredetű fehérjére. Az allergia kifejezést azonban előszeretettel kezdték el alkalmazni olyan egyéb testi reakciókra is, amelyek eredetének semmi köze sincs az allergiákhoz, csupán tüneteik terén hasonlítanak rájuk. Így forognak közszájon olyan allergiák, mint a hideg vízre, vagy a Napra, esetleg illatra és hasonló egyebekre való allergia. A légúti, vagy emésztőrendszeri nyálkahártyákra jutó idegen eredetű fehérjéknek természetesen meg kell semmisülniük. Az idegen eredetű fehérjéket az emberi szervezet nem képes másképpen feldolgozni, mint csak egy igen bonyolult folyamat mentén, azaz először is egyes aminosavakra bontja őket, majd azután további feldolgozás alá kerülnek. A további feldolgozás alá nem kerülő fehérjék elvileg megsemmisülnek. Jelenlétük olyan természetes reakciókat váltanak ki, melyeket az ember lényegében nem is vesz észre, így a légutak nyálkahártyáján szüntelenül landolnak különféle por- és pollenrészecskék, atkák, különféle állatok szőrtöredékei, vagy éppen gyapjú, pamut és számos más fehérje eredetű anyag.
Egy egészséges ember ezeket a fehérjéket képes feldolgozni, eltávolítani a nyálkahártyájáról, majd kiválasztani a szervezetéből. Az allergiás ember viszont nem. Az allergiás reakció egy hisztérikus női reakcióhoz hasonlítható: egy enyhe indítékra, vagy ingerületre egy nagyon heves válaszreakció következik be. Ez esetben egy túlzottan erős reakcióról van szó az idegen eredetű fehérje jelenlétére. No eddig a pillanatig úgy gondolom ez az egész egy nagyon egyszerű dolognak tűnt, de amint belemegyünk olyan kérdések boncolgatásába, hogy az allergia miért is jelent ilyen hatalmas civilizációs gondot, illetve hogyan lehet az allergiát gyógyítani, vagy kigyógyulni belőle, akkor egyszer csak az egész tudományos világ hirtelen pislogva megcsendesedik.
Nagyon sokféle elmélet létezik az allergia keletkezésének okairól.
A gyógyítása azonban csak a gyógyszeripar szempontjából van megnyugtató módon megoldva. Az allergiákra adott gyógyszerek alkalmazásával az allergiás reakciók csak átmenetileg szűnnek meg annak ellenére, hogy mondjuk időnként olyan gyógyszerekkel társítják őket, mint a légúti nyálkahártya vérbőségét biztosító gyógyszerek, vagy éppen gyulladáscsökkentők, de persze mindezek mellett továbbra is a fő gyógyszereknek az allergia elleniek maradnak. A gyógyítás ezen módja üzleti szempontból eszméletlenül előnyös – hiszen az allergia fennállásának teljes ideje alatt folyton ismétlődő jelleggel szedni kell a gyógyszereket és ezzel a pedig szüntelen termékfogyasztás kiválóan biztosított. Az allergiás tünetek kezelés nélkül hagyása igen problémás dolog, hiszen a tüsszögés, a viszketés, a nátha, a köhögés és a különféle gyulladások mind-mind igen kellemetlen tünetek.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...