A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Artéria. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Artéria. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. június 18., hétfő

ColiDren

A belek több szempontból is testünk különleges szerveinek számítanak. Egyes tudományos elméletek alapján az élőlényfajták fejlődésekor alakultak ki (fylogenesis – mint folyadéktároló). A mai emlősöknél és különösen az embernél – azonban többfunkciós jelleget tölt be. Egy életen át a táplálék tonnái mennek át rajta, melyek nem csak lényeges tápanyagokat hoznak magukkal, hanem egyben felesleges anyagokat, különféle mérgeket és mikroorganizmusokat egyaránt. Mindezekkel pedig a beleknek el kell bánniuk. Az emésztési folyamat egy erősen szofisztikált tevékenység. A beleknek egyben a szervezet számára visszajelzést is kell szolgáltatniuk arról, hogy milyen anyagokat kell megemészteni és azokhoz milyen enzimek kiválasztására van szükség, mégpedig nem csak minőségi, hanem mennyiségi tekintetben egyaránt, hiszen gondoljunk csak bele, ha mondjuk egy ember elfogyaszt egy ezer grammos marhabifszteket, akkor annak megemésztéséhez nyilván teljesen más mennyiségű és összetételű enzimekre van szüksége, mint ugyanannyi mennyiségű zabkásának a belső feldolgozásához. A beleink egyben a legnagyobb immunszervünknek is számítanak – az összes immunsejtünk mintegy 70%-a pontosan bennük helyezkedik el. Az immunsejtek a belekben egy nagyon alapos felkészítésen esnek át, ugyanis a beleken át nem mindennapi mennyiségű mérgek hada szeretne a szervezetbe jutni. Tudományos kísérletek során többszöri ismétlés mellett megállapítást nyert, hogy pár tíz óra leforgását követően egy élőlény meghal, ha a bélfala korlátlanul lehetővé teszi mind a külső eredetű, úgy a belső emésztéssel, folyamatokkal stb. keletkező méreganyagok szabad bejutását a szervezetébe. Nagyon érdekes, de egyben félelmetes kísérletek során bebizonyosodott az is, hogy az ember hihetetlen mennyiségű méreganyagokat és mikroorganizmusokat képes magába adagolni, miközben mindezek ellenére és bizonyos körülmények fennállása mellett ezekkel a belek képesek megbirkózni. Ezen említett kísérletek alkalmával a jelentkezett önkéntesek különféle gombákat, vagy éppen kolera, vagy tífusz eredetű mikroorganizmusokat vittek táplálékkal szervezetükbe azt bizonyítva, hogy bélrendszerük kiváló kondícióban van és mindent képes feldolgozni. De ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen gondoljunk csak bele milyen táplálék is jut egyes állatfélék emésztőrendszerébe, ott van például rögtön a hiénák, vagy éppen más dögevők esete, vagy éppen a macskák és a különféle rágcsálók, a sertés stb.. A belekben található egyben az ún. enterális idegrendszer is, vagyis az idegsejteknek egy olyan sűrű fonata, mint amilyenek az agyban találhatókhoz hasonlatos. Ezekben a sejtekben keletkezik a szerotonin, illetve más neurotranszmitterek nagy része, de nem utolsó sorban azok a belső opoidok is, melyek közvetlen hatással vannak az idegi jelek átvitelére, vagy éppen hangulatunkra, érzelmeinkre. Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a beleink működésükkel az életörömünket is biztosítják. Az belek ideg-rendszerén pontosan diagnosztizálható az öregedés és pontosan ugyanolyan elváltozások tapasztalhatók rajta, mint az agyon az Alzheimer-kór, vagy éppen más degeneratív hatású folyamatok előfordulása esetén. Kimondható tehát, hogy az idősödés folyamatában nem csupán a fejünk öregszik, hanem a beleink is, mindez pedig legegyszerűbb módon is olyan következményekkel jár együtt, mint az időskori lassúság, feledékenység és a különféle körülményekre való túlérzékenység. Röviden, ha most mondjuk nem foglalkoznék más emberi élettani funkciónkkal, akkor az eddig itt leírtak bőven elegendők volnának ahhoz, hogy a szerelmes levelünkbe végül egy szívecske helyett a bélrendszerünket rajzolnánk oda.
Folytatjuk...

2012. május 30., szerda

Cor-Dren I.

A szív egy igen bonyolult szerv, így nem meglepő, hogy a fertőzési gócoktól történő méregtelenítése is egy viszonylag összetett készítményt igényel. Az emberi szív egy szívburokból – burok, melyben a szív elhelyezkedik –, továbbá amyokard által magából a szívből, szívizomból, endokardból – szívhámszövetből és a systema conducenc cordisból – azaz a szív elektromos rendszeréből áll. Az endokard egy burkot képez a szívizmon belül és a szívbillentyűkön is megtalálható. Ezekből számos található a szívben: az alsó üreges éren, a szívkoszorúéren, a tüdő felé vezető éren és a háromosztatú éren, a szívkamrák közötti elválasztásnál az ún. mitrális billentyű, vagy éppen az aortát lezáró billentyű. Az emberek többsége azt gondolja, hogy a szívizom felületén futó szívkoszorúerek és artériák a méregtelenítés szempontjából szintén a szívhez tartoznak, ez azonban nem így van és így nincsenek is besorolva a CorDren készítménybe, ugyanis a keringési rendszerbe, azaz az artériák és erek rendszerébe tartoznak. Így a szívkorona artériát érintő megbetegedés érrendszeri megbetegedésnek és nem pedig szívbetegségnek számít. A szívben még további alkotók találhatók, úgy mint a belső kamrákat és üregeket különválasztó részek és persze olyan kötőszövetekből, melyek a billentyűket megfelelő pozícióban tartják. Találhatók még itt olyan apró izomszálacskák is, melyek a szívizmon kívül működnek, mégpedig a szívfal belső oldalán futva. A szívburok (perikard) egy többrétegű képződmény, melyben nem csak magukat az említett burkot alkotó hártyákat találjuk, hanem olyan kötőszöveteket is, melyek a szívet megfelelő helyzetben tartják. Mindezen szövetekben előfordulhatnak olyan fertőzési gócok, melyek különféle egészségi problémát képesek okozni. A szívburokban megbúvó gócok rendszerint a szívburok gyulladását okozzák, esetenként a szívet nyomó folyadék képződésével. A gyulladást követő elváltozások és kinövések is okozhatnak utólagosan nehézségeket. A gócok hatására a szívizom gyengül, elveszti erejét és egy gyenge szív alakul ki ezáltal. Idősebb embereknél ilyenkor az „öreg szív" fogalmát szoktuk említeni, ha viszont ez fiatal személynél fordul elő, akkor ott szívnagyobbodással együttjáró, ún. hypertrofikus szív jön létre. A szívizomra az is lesújtóan hat, ha a véráramlásban keletkeznek problémák, ilyenkor ugyanis sokkal többet kell dolgoznia, mint normál esetben. Fiziológiai szempontból ezt az állapotot „sportszív"-nek nevezzük és olyan embereknél szoktunk ilyennel találkozni, akik fokozott fizikai terhelésnek vannak kitéve. Az endokardot gyakran terhelik gyulladások, melyek legfőképpen a billentyűkre vannak hatással. Ezek meszesednek – mészsók kezdenek el bennük lerakódni, ami a szervezet egy természetes reagálása a gyulladásra. Az ilyen billentyűk természetesen már nem képesek betölteni rendeltetésszerű feladatukat.Manapság igen gyakori megbetegedésnek számít a szív elektromos rendszerének hibája. Ezt a rendszert két csomópont alkotja: a sinuatriális és az atrioventrikuláris. A hibák innen a kötegek által jutnak el a kamrákba és az üregekbe, majd az elektromos hibákat az endokard alatt húzódó vékonyka szálacskák szállítják tovább. A szív elektromos egysége olyan hibákban szenvedhet, melyek szívritmus ingadozás, esetleg fel-gyorsult, vagy éppen lelassult szívműködés, illetve extrasystole formájában jelentkeznek. Szélsőséges esetben a szív akár le is állhat.
Folytatjuk...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...