A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Peyer-plakkok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Peyer-plakkok. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. június 20., szerda

ColiDren II.

A bélrendszerünk a gyomor alatt kezdődik, mégpedig a patkóbél nevű (duodenum) résszel, majd ez tovább folytatódik a vékonybél a jejunum és illeum részeivel, folytatódva a vakbélhez jutunk, aminél egy appendix vermiformis nevű féregnyúlvány ágazik ki. A vakbéltől folytatódik a vastagbél függőleges felszálló és leszálló része, mely egy S alakú íveléssel jut a végbélhez. A bélrendszer minden egyes része tökéletesen eltérő feladattal, mikroflóra összetétellel és környezettel bír. Gondoljunk csak bele, a mai orvostudomány az emberi agy mellett a beleket sem képes átültetni, más lényeges szerveink egyébként már rutinszerűnek számító transzplantációja mellett. A belek transzplantációja a különleges immuntulajdonságai végett egyenlőre lehetetlen feladatnak számít. Az egésztestes medicina keretei között említést kell tennünk arról, hogy a belek a nyirokcsomók sűrű hálózatával van átszőve, különösen a belek olyan részeiben, mint a mesenterium, a mesocaecum, a mesocolon, vagy éppen a mesorektum. A beleink továbbá gazdagon ellátottak az autonóm idegrendszer részeivel is, úgy mint a plexus coeliacus- tól, plexus entericus-tól kezdve, egészen a vastagbél plexus-ainak egyes során át végül a plexus rectalis több szintjén át bezárólag. A nyirokszövet a vékonybél végén egy speciális alakzatban összpontosul, ahol is a nodi lymphatici aggregati képzi a Peyer-plakkokat, de megtalálható még a vékonybélben is, ahol egyfajta mandulát alkot. Ha itt mondjuk egy valamiféle gyulladás alakul ki, akkor az appendix gyulladásról beszélhetünk, amit viszont műtéti úton muszáj eltávolítani. Kevesen gondolunk csak bele, hogy az ókorban és a középkorban a vakbélgyulladás bizony egy halálos betegségnek számított, mivel akkor a hasüreget még nem műtötték és a vakbélről egyben nem is tudtak. Talán csak egyedül Avicenna tudhatott róla állítólag, mégpedig sertések titkos felboncolásából eredően, de hát ez mit sem ért mind neki, úgy a betegek ezrei számára. A beleket átszövik a nervus vagus ágai, illetve annak autonóm elemei is, ezek az elemek felelősek egyébként olyan záróizmok működéséért, mint amilyen például az Oddi-féle záróizom, ez utóbbi a pankreatikus és az epe eredetű produktumokat adagolja a patkóbélbe, vagy amilyen például a bélvégződésen lévő rektális szfinkter. A belekben két, egymástól jól megkülönböztethető méreganyagfajta fordulhat elő. Az egyik ilyen a beleken belül keletkezik, mégpedig a helytelenül végbemenő emésztési folyamatok során, vagy pedig a túlszaporodott mikroorganizmusok útján, amelyek mikrobatoxinokat termelnek. Szintén a beleken belül alakulhatnak ki lerakódásokban, vagy más néven koprolitokban, vagy a bélfalak kidudorodásain (austra) megjelenő lepedékben is létrejöhetnek méreganyagok. A bél nyálkahártyájának teljes felülete eléri a 200 m2-t. A másik méreganyagfajtának azok a toxinok számítanak, amelyek a fertőzési gócokból erednek. Ezek a fertőzési gócok a nyálkahártya alatt, vagy pedig a belek más rétegeiben bújnak meg, de egy biztos, hogy ún. intromurálisak, azaz bélfalba beépültek.
Folytatjuk...

2012. április 5., csütörtök

Az immunrendszer

A bél immunrendszere - Dr. Josef Jonás nyomán

 1916-ban történt az a felfedezés, hogy a Bacterium coli egy bizonyos törzsével fertőződött katonákat nem támadta meg a tífusz, még annak ellenére sem, hogy ezzel a betegséggel közvetlen kapcsolatba kerültek. A Coli baktérium képes volt az igen agresszív kórokozót háttérbe szorítani.  A bél mikroflórájának is van jelentősége az immunvédelem szempontjából!  Beszélhetünk szimbiózisról (az emésztőrendszerben található több ezer különféle mikroorganizmus hasznos, kölcsönös és kiegyensúlyozott együttéléséről), illetve diszbiózisról (ami az említett egyensúlyi állapot felborulását jelenti).
A belekben mintegy 1020-féle baktérium található. A szájüregtől indulva és a végbél irányába haladva a baktériumok száma fokozatosan növekszik, a sterilnek mondható alsó nyelőcsőtől kezdve a végbél közelében már 1012 db/mm3 mennyiség található.  A baktérium-flóra "kiszorító" tevékenysége mellett a bél nyálkahártyájának is van védelmi feladata. Ez, a tápcsatornán bejutó nem kívánatos anyagok, elemek felszívódásának megakadályozása. Ilyenek lehetnek por, pollen, élelmiszer adalékok, mezőgazdasági vegyszerek, akár idegen eredetű mikroorganizmusok és azok toxinjai is.
Az immunvédelem feladatát a nyirokrendszerhez tartozó ún. Peyer-plakkok és számos apró nyirokcsomó látja el a vékony- és vastagbél területén.  A diszbiózis számos kellemetlenséget tud okozni: rontja a bélfalak immuntulajdonságait, csökkenti a vitamin és tápanyag ellátást, de legfőképpen elősegíti a toxinok és idegen eredetű fehérjék bejutását a szervezetbe.
A bélflóra károsodás okai lehetnek: gyógyszerek (antibiotikumok, hormonok, antidepresszánsok), radioaktív anyagok, nehézfémek (ólom, kadmium, higany) szubtoxikus dózisai, vegyi anyagok, mikroorganizmusok. És ne feledkezzünk meg az érzelmi alapú stresszről!

Mit kínál megoldásként Dr. Josef Jonás? 
A bélszimbiózis visszaállításában, a táplálkozási reform mellett, a méregtelenítésnek is jelentősége van. Mikroba eredetű toxinokat és gócokat számol fel a Joalis ColiDren, a nyirokrendszert tisztítja a Lymfatex, nehézfémeket és radioaktivitást eliminál az Antimetal és Ionyx készítmény. Szóba jön még - allergiás reakciók esetén - az Analerg, és antibiotikum terheltség esetén az ATB nevű Joalis készítmény. 
Dr. Munkácsi Katalin
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...