A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Auerbach-fonat (plexus Auerbachi). Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Auerbach-fonat (plexus Auerbachi). Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 7., péntek

Az enterális idegrendszer I.

A méregtelenítési medicina bizony furcsa egy hibridnek számít. Mindegyikőnket az alternatív medicina azon csoportjába sorol, amellyel szemben ott áll az a hivatalos, vagy másnéven nyugati, modern orvoslás, amit az emberi civilizációnk vall. Vannak olyan pillanataim, amikor is ezen medicina megkülönböztetés mellett meg-megállok és megpróbálok elgondolkodni azon, hogy miben is rejlik amodern orvoslás modernsége, ha mondjuk eltekintek aműszerezettségétől és nem utolsó sorban mitől is számít alternatívnak a méregtelenítési medicina. Összefoglalóink, ismereteink, de akár a terápiáink is sokkal nagyobb mértékben valljuk magunkénak a modern tudományt és különösen az alapkutatásokat, mint bárki más ezen a világon az orvoslás terén. Ha a legmodernebb fiziológiai, biokémiai, toxikológiai, immunológiai, pszichológiai, vagy más egyéb tudományos ismeretekből indulunk ki, akkor rájövünk, hogy a megoldásokhoz a világ jelenleg rendelkezésére álló legkorszerűbb eszközét használjuk – az informatikát. Nos ezekre a kissé filozófiai jellegű bevezető gondolatokhoz az enterális idegrendszerről gyűjtött ismeretek késztetettek. Az enterális idegrendszert azoknak az idegi szálaknak a hálózata, fonata alkotja, melyek a bélfalba beépülten léteznek. A mai ismereteink alapján az ilyen típusú idegfonatokból kétféle létezik, az egyik a plexus submucosus, azaz a Meissner-idegfonat, -melyet Meissner nevű anatómia specialista fedezett fel-, a másik pedig a plexus myentericus, azaz az Auerbach-idegfonat, amit viszont a XIX. század derekán fedezte fel Leopold Auerbach német neurológus. Ezek az idegfonatok több olyan érdekes és figyelemreméltó tulajdonsággal is rendelkeznek, melyekkel mindenképpen érdemes foglalkoznunk. Elsősorban Michael Gershon idegtudós, a New Yorki Columbia Egyetem anatómia- és sejtbiológia profeszszora volt az, aki felfedezte és leírta, hogy ezek a fonatok a pszichoaktív anyagok forrásaként szolgálnak, egyben idegi átvivőként működnek, azaz információ hordozóként szolgálnak az egyes neuronok között. Ezekből az anyagokból mintegy 50 féle termelődik, de a legnagyobb jelentőséget közülük is a szerotonin nevű anyag érte el, azaz egy idegi átvivő, mely összefügg a hangulatunk minőségével. Egyszerűen kifejezve, ennek az anyagnak a hiánya, vagy egyéb defektje összefüggésben állhat a depresszióval, azaz a tudat egy olyan veszélyes állapotával, melynek az európai és az amerikai társadalmakban való előfordulása egyre gyakoribb. Az enterális idegrendszer egyébként más anyagokat is termel, ezek közül az egyik ilyen a dopamin, de rajta kívül főleg az opiátum jellegű származékok termelődnek, melyek a jó hangulatot, a felvillanyozottságot, a lelkesedést, az optimizmust táplálják bennünk. Érdekesnek számít a benzodiazepinek csoportjába tartozó anyag, melyet már mesterségesen is elő lehet állítani és számos, szorongás elleni gyógyszerekbe adagolják manapság, mint összetevő-ként. Nos, mindez talán elegendő ahhoz, hogy az enterális idegrendszer egy valamilyen olyan dolognak legyen megítélve, amivel minden erőfeszítésünket latba vetve kellene foglalkoznunk.

2012. november 29., csütörtök

Enternal II.


Az enterális, vagyis hasi idegrendszert alapvetően két lényeges idegfonat alkotja, az egyik a Meissner-fonat (plexus Meissneri) a másik pedig az Auerbach-fonat (plexus Auerbachi). Mindkét fonat a belek eltérő rétegeiben, egymástól elszigetelten futnak, ha képletesen hasonlítani szeretnénk őket valamihez, akkor úgy néznek ki, mint ha a vastagbélre egy zoknit húztunk volna. A központi idegrendszertől csak nagyon csekély irányító ingerületet fogadnak, viszont ezzel szemben egy sor saját ingerületet közvetítenek egyirányúan az agynak, aminek következménye pontosan a vastagbél funkciójának, valamint környezetének kapcsolódása az aggyal. Az agy egyébiránt igen jól védett a bélrendszertől eredő túlzott mértékű patológiai hatású ingerekkel szemben, azonban hosszantartó zavar esetén a védőszűrés hatását vesztheti így az idegrendszer és a központi idegrendszer igen komolyan képes reagálni a bélkörnyezeti változásokra. Az ilyen problémákban szenvedő betegeknél gyakran fordulhatnak elő gondok a bevitt táplálék és az idegrendszeri reakciók vonatkozásában. Általánosságban ilyenkor a betegek arra szoktak gondolni, hogy valamilyen élelmiszert nehezen viselnek, annak allergén, vagy más toxikus hatása végett. Az emberek többsége erről az idegrendszerről általában semmit sem tud, így a folyamatok megvilágítása nagy jelentőséggel bírhat a nehézségek megértésének céljából, bár igaz ez a megmagyarázás nem igazán egy egyszerű dolog, ugyanis a bazális összefüggéseket is tisztázni kell ilyenkor. Az enterális idegrendszer a legkülönfélébb toxintípusok által lehet terhelt, de közülük is legfőképpen az emocionális problémákat kell kiemelni, amelyek akár a gyermekkortól fogva megjelenhetnek amikor is a bélrendszer már reagál a szorongásra, a félelmekre, a zavartságra, az örömre és más érzelmi alapú ingerekre. Az Enternal készítmény egy érdekes kombinációt alkothat a LiverDren készítménnyel karöltve, ugyanis ezzel a kettőssel csökkenthető az idegrendszer irritációja, amit egyébként speciális aminosavak váltanak ki. Az Enternal elnevezésű készítményt szintén sikeresen kombinálhatjuk a ColiDren készítménnyel, ugyanis az enterális idegrendszer méregterheltsége mellett a vastagbél falát alkotó további szövetek is terheltek lehetnek. A bélkörnyezet helyreállítására a NoBacter készítményt javaslom alkalmazni. Az Enternal készítmény jelentős sikert hozhat a bélproblémák méregtelenítésekor, illetve érzelmi alapú problémák, mint első sorban a depresszió, melankólia, illetve csökkent életöröm kezelésekor.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...