A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Depresszió. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Depresszió. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 12., szerda

Az enterális idegrendszer III.

A mai modern emberek körében sokszor alakul ki a „neurózis" elnevezésű állapot, amelytől nem csak a koponyánkban lehelyezkedő agyunk szenved, hanem a belső második agyunk is. Egy igen bonyolult folyamat veszi ugyanis kezdetét – a különféle negatív érzelmek olyan impulzusokat keltenek, melyek a bolygóidegen keresztül az agyunkba, azon belül a megnyúlt agyba, a mesencephalonba, de a diencephalonba is eljutnak, áttörve így az agy negatív impulzusokkal szembeni csillapító képességét. Leegyszerűsítve az agyunk olyan csillapító mechanizmusok felett diszponál, melyek meggátolják, hogy a különféle érzelmek, stresszhatások, vagy más negatív emésztési gondok ne okozzanak tartós károsodásokat szervezetünkön belül. Ha a hasból eredő negatív impulzusok állandó és szakadatlan hatásának köszönhetően sikerül tönkretenni ezt a csillapító rendszert, akkor ez az említett védőrendszer megszűnik működni, következésképpen igen negatívan fogjuk érzékelni valamennyi említett impulzust. Nem csak a pszichés szféránkban (félelmet, depressziót stb. keltve) érzékelhetjük majd őket, hanem ezeket az impulzusokat visszafordítjuk abba az emésztőrendszerbe, mely így hibásan fog működni. Ennek köszönhetően mind az immunrendszer, úgy a belső méreganyag megsemmisítés, az emésztés és nem utolsó sorban a bél perisztaltikája is egyaránt hibásan működhet. Következésképpen hasmenés, kontrolálatlan bél perisztaltika és bélfal gyulladások alakulhatnak ki. Biztosan mindannyiunk ismer olyan személyt az ismeretségi körében, aki igen érzékenyen reagál bárminemű negatív érzésekre a hasában, egyben jelentős hangsúlyt is fektet erre. Gyakran találkozom olyan emberekkel, akik arról adnak hírt, hogy egyfajta nyomást éreznek hasi tájékon, ami ugyan se nem intenzív, se nem kifejezetten fájdalmas, de mégis gyötrő jelleggel hat az ember pszichikájára elveszítve így az élethez való örömöt, az összpontosítási képességet, egyben egyfajta félelemérzetet ébresztve, melytől az egyén szüntelenül igyekszik megszabadulni. Az érzelmek tehát nem másak, mint az élettapasztalataink után megőrzött lenyomatok a szervezetünkben. Kódoltak, azaz digitalizáltan vannak elmentve mindkét idegrendszerbe. Ezek képesek megváltoztatni az idegi átvivőket, az opoidokat és más pszichoaktív anyagokat is, nem csoda, hogy nem csak a hangulatunkat képesek befolyásolni, hanem az egész szervezetünkben zajló valamennyi összefüggő folyamatokat egyaránt. Az Emoce, a Streson és a NoDegen készítmények pontosan ezeknek a negatív érzelmi tapasztalatoknak a kitörlésével foglalkoznak, melyek önmagunkból, vagy édesanyánktól, esetleg további felmenőnktől származnak. A közeljövőben további olyan készítmények megjelenése várható, – főleg a Dren készítménycsaládba tartozók körében – melyek képesek lesznek az egyes szervekben megbúvó érzelmi terheltségeket kitörölni. Az enterális idegrendszer az EAM set diagnosztikai programban is megtalálható, így a Salvia mérőműszer közreműködésével kimérhetőnek számít. A ColiDren nevű készítmény szintén az említett idegrendszer problematikájának megoldására szolgál. Nihil novi sub sole, azaz nincs semmi új a Nap alatt lényegét sikerül megállapítanunk. Meggyőződésem, hogy senki nem tud olyan hatékonyan bánni az enterális idegrendszerrel, mint a méregtelenítési medicina. Ha nem hiszi, kérdezze csak meg a saját hasát – az ugyanis kellően bölcs ahhoz, hogy ezt helyesen válaszolja.

2012. december 7., péntek

Az enterális idegrendszer I.

A méregtelenítési medicina bizony furcsa egy hibridnek számít. Mindegyikőnket az alternatív medicina azon csoportjába sorol, amellyel szemben ott áll az a hivatalos, vagy másnéven nyugati, modern orvoslás, amit az emberi civilizációnk vall. Vannak olyan pillanataim, amikor is ezen medicina megkülönböztetés mellett meg-megállok és megpróbálok elgondolkodni azon, hogy miben is rejlik amodern orvoslás modernsége, ha mondjuk eltekintek aműszerezettségétől és nem utolsó sorban mitől is számít alternatívnak a méregtelenítési medicina. Összefoglalóink, ismereteink, de akár a terápiáink is sokkal nagyobb mértékben valljuk magunkénak a modern tudományt és különösen az alapkutatásokat, mint bárki más ezen a világon az orvoslás terén. Ha a legmodernebb fiziológiai, biokémiai, toxikológiai, immunológiai, pszichológiai, vagy más egyéb tudományos ismeretekből indulunk ki, akkor rájövünk, hogy a megoldásokhoz a világ jelenleg rendelkezésére álló legkorszerűbb eszközét használjuk – az informatikát. Nos ezekre a kissé filozófiai jellegű bevezető gondolatokhoz az enterális idegrendszerről gyűjtött ismeretek késztetettek. Az enterális idegrendszert azoknak az idegi szálaknak a hálózata, fonata alkotja, melyek a bélfalba beépülten léteznek. A mai ismereteink alapján az ilyen típusú idegfonatokból kétféle létezik, az egyik a plexus submucosus, azaz a Meissner-idegfonat, -melyet Meissner nevű anatómia specialista fedezett fel-, a másik pedig a plexus myentericus, azaz az Auerbach-idegfonat, amit viszont a XIX. század derekán fedezte fel Leopold Auerbach német neurológus. Ezek az idegfonatok több olyan érdekes és figyelemreméltó tulajdonsággal is rendelkeznek, melyekkel mindenképpen érdemes foglalkoznunk. Elsősorban Michael Gershon idegtudós, a New Yorki Columbia Egyetem anatómia- és sejtbiológia profeszszora volt az, aki felfedezte és leírta, hogy ezek a fonatok a pszichoaktív anyagok forrásaként szolgálnak, egyben idegi átvivőként működnek, azaz információ hordozóként szolgálnak az egyes neuronok között. Ezekből az anyagokból mintegy 50 féle termelődik, de a legnagyobb jelentőséget közülük is a szerotonin nevű anyag érte el, azaz egy idegi átvivő, mely összefügg a hangulatunk minőségével. Egyszerűen kifejezve, ennek az anyagnak a hiánya, vagy egyéb defektje összefüggésben állhat a depresszióval, azaz a tudat egy olyan veszélyes állapotával, melynek az európai és az amerikai társadalmakban való előfordulása egyre gyakoribb. Az enterális idegrendszer egyébként más anyagokat is termel, ezek közül az egyik ilyen a dopamin, de rajta kívül főleg az opiátum jellegű származékok termelődnek, melyek a jó hangulatot, a felvillanyozottságot, a lelkesedést, az optimizmust táplálják bennünk. Érdekesnek számít a benzodiazepinek csoportjába tartozó anyag, melyet már mesterségesen is elő lehet állítani és számos, szorongás elleni gyógyszerekbe adagolják manapság, mint összetevő-ként. Nos, mindez talán elegendő ahhoz, hogy az enterális idegrendszer egy valamilyen olyan dolognak legyen megítélve, amivel minden erőfeszítésünket latba vetve kellene foglalkoznunk.

2012. november 27., kedd

Enternal I.

Az Enternal elnevezésű készítmény a béltraktus idegrendszerének méregtelenítését szolgálja.
Hatása egészen nyilvánvalóvá válik számunkra, ha megismerjük az enterális, vagy másnéven hasi idegrendszer működését. Az enterális idegrendszer legfontosabb funkciója abban rejlik, hogy stimulálja a vastagbelet mozgató izomzatot. Ezt a folyamatot egyébként a bél perisztaltikájának is nevezik, azaz a vastagbél fokozatos mozgását a vakbél irányából a végbél felé. Ha ebbe a folyamatba valamilyen hiba csúszik, akkor vagy székrekedés fordulhat elő, amit az elégtelen bél perisztaltika okoz, vagy éppen ezzel ellenkezőleg, a bél hirtelen, görcsös összerándulásával találkozhatunk, ez utóbbi az ún. irritált béltünet (colon irrritabile) jellegzetessége. Az enterális idegrendszer további funkciója a tápanyagok vastagbelen keresztül történő felszívódásának irányítása. Ez az említett idegrendszer egy olyan mechanizmust kezel, mely lehetővé teszi a tápanyagok felszívódását, de ugyanakkor a belekben hátrahagyja a szükségtelen salakanyagokat. Az enterális idegrendszer hibájakor következményként a tápanyagok felszívódásában is zavar keletkezik, ez utóbbinak konkrét jele lehet az állati eredetű fehérjék felszívódásának zavara. Ilyenkor az ember kevés izomtömeget képes előállítani és sovány alkatú, sőt megjelenhet a növényi zsírok felszívódásának hibája is. Mindezek mellett előállhat a zsíranyagcsere hiba is, gyakorta súlygyarapodással kísérve, illetve a belek és más szervek viscerális zsírral történő körbeépülésével. Az enterális idegrendszer harmadik funkciója a neurotranszmitterek termelése. A szakirodalom azt állítja, hogy az egyik legfontosabb neurotranszmitter, - a szerotonin - , mintegy 80%-a pontosan az enterális idegrendszer jóvoltából kerül előállításra. Ebben a rendszerben még más neurotranszmitterek is termelődnek, melyeknek legfőbb feladata az idegi ingerületek átvitele, azaz egyes idegsejtek közötti információátvitel. A sejtek kapcsolódásain, vagyis szinapszisain ezek az említett neuromediátorok sejtről sejtre közvetítik az ingerületet. A neurotranszmitterek jelentős mértékben vesznek részt a hangulatalakításban és más érzelmi megnyilvánulásokban egyaránt. A szerotonin neuromediátorok hiánya, vagy helytelen összetétele tipikus háttere a depressziónak és egyes, más érzelmi alapú hibáknak. Ez a rendszer a neurotranszmitterek mellett az ún. jó hangulat, vagyis endorfin nevű hormont is termel. A depresszióban szenvedő emberek jelentős részének bizony valamilyen problémája van az enterális idegrendszerével, sőt a pszichiátriai tankönyvek is említést tesznek arról, hogy a depresszióban szenvedő betegeknél melléktünetként szokott jelentkezni a székrekedés. Ennek pedig következménye van a bél mikroflórájára is, amelynek zavara esetén fáradékonyságot előidéző és más agyi funkciókat, sőt az autonóm és periférikus idegrendszert befolyásoló patológiai hatású toxinok termelődésével találkozhatunk.

2012. május 15., kedd

Lisztérzékenység I.

A lisztérzékenység egy vele született, és egész életen át tartó glutén érzékenység. A betegség gyógyíthatatlan és örökletességi kötődéssel bír. Ez egy autoimmun betegség, ami nem összetévesztendő a glutén allergiával. A glutént tartalmazó gabonafélék fogyasztása krónikus gyulladásos elváltozásokat vált ki a vékonybélben. A sikér (vagyis a glutén) egy összefoglaló elnevezés, amit a gabonafélékben előforduló protein származékokra használunk. A búzasikért gliadinnak nevezik. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a többi gabonafélékben nem fordul elő sikér. Ez viszont egy nagy tévedés. A rozsban lévő sikért secalin-nak nevezik, az árpában lévőt hordein-nek hívják, a zabét pedig avenin-nek. Valamennyi ilyen anyagot gyűjtőnéven prolaminoknak is nevezik. Sikért ugyanakkor nem tartalmaz a rizs, a szója, a hajdina, a kukorica és a köles.
A lisztérzékenység tünetei :
A gyomorban és a vékonybélben történik az elfogyasztott élelmiszer megemésztése, azonban a glutén az emésztő enzimek hatásával szemben abszolút közömbös és így nem engedi magát lebontani. Egy test immunrendszerének, gluténnel szemben folytatott harca nem csak hatástalan, hanem egyben önkárosító is. A genetikailag prediszponált személyeknél, a vékonybél, éhbél (jejunum) részén olyan krónikus roncsoló hatású gyulladás következhet be, amely fokozatosan likvidálja a bélbolyhokat, minek következtében az összetett cukrok, zsírok, fehérjék, egyes vitaminok, valamint a vas terén elégtelen emésztés és felszívódás (malaabszorpció) alakulhat ki. A fel nem szívódott tápanyagok a széklettel távoznak a test szűkölködni kezd és a cöliákia felüti a fejét. A székletürítésre naponta három-négyszeri alkalommal kerül sor, miközben maga a széklet kellemetlen szagú, jelentős mennyiségű és nagy számban tartalmaz megemésztetlen táplálékmaradványokat. A beteg ilyenkor hasfájástól, felfúvódástól, hasmenéstől, vagy éppen székrekedéstől szenved. Egyéb enzimeken túlmenően a bélbolyhokban megtalálható a tejcukrot (laktózt) lebontó enzim is. Ezt az enzimet laktáznak nevezik, hiánya pedig a betegek többségénél tejérzékenységet okoz. Lisztérzékenység a gyerekeknél Amennyiben a cöliákia nincs idejében felismerve és kezelve (különösen a gyerekeknél), akkor súlycsökkenés, vérszegénység, csontritkulás és elégtelen kalcium felszívódás alakul ki a betegnél. A gyerekek szomorúak, nem szívesen játszanak, éjjel rosszul alszanak, étvágytalanok és hánynak, továbbá aftaszerű fogínygyulladásuk alakul ki, izomgörcs, paresztézia (bizsergés, fásultság) és növekedési rendellenesség fordulhat még náluk elő. Szélsőséges esetben a betegség során előfordulhat, hogy a beteg nem képes az önálló folyadékbevitelre, teljesen kimerült, alultáplált és kiszáradt, a végtagjai vékonyak és nagy a hasa. Ezekre a tünetekre különösen oda kell figyelnünk a 8 – 20 hónapos korú gyermekek esetében. A betegség gyakrabban manifesztálódik szubklinikai, vagy éppen oligoszimptomatikus, illetve atipikus megnyilvánulási formában, így a diagnosztizálása is sokszor igen nehézkes. Az első tünetek megjelenése, és a diagnózis felállítása között akár évek is eltelhetnek. Lisztérzékenység a felnőtteknél A felnőtteknél a cöliákia bármely életkorban diagnosztizálható, leggyakrabban azonban a negyvenes és ötvenes éveikben lévő férfiaknál és nőknél. Felnőtt egyéneknél az előbb felsorolt cöliákia tüneteken túlmenően figyelembe kell venni az izületi fájdalmakat, az izomgyengeséget, a meddőségi zavarokat, a csökkent szexuális aktivitást, a depressziót és más egyéb pszichikai eredetű zavarokat. Szintén gyakoriak lehetnék még a bőrelváltozások: száraz és sápadt bőr, pigmentációs hibák, dermatitis herpetiformis Duhring, ekcémák, hajnövekedési és fogzománc problémák, neurológiai zavarok.
Folytatjuk...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...