A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ENTERNAL. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ENTERNAL. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. december 10., hétfő

Az enterális idegrendszer II.


Az előző bejegyzésben említett anyagok termelése azonban nem az egyetlen funkciója az enterális idegrendszernek. A belekben csodálatra méltóan bonyolult, de ugyanakkor rendkívül törékenynek számító emésztési folyamatok mennek végbe. Egy emberöltő alatt az ember emésztőrendszerén mintegy 30 tonnányi táplálék és közel 50.000 liternyi folyadék halad keresztül. A emésztőtraktusnak tízezernyi féle vegyi anyagot és nagy mennyiségű természetes eredetű toxint kell feldolgoznia, többek között mykotoxinokat és más mikroorganizmusokat. Úgy gondolom, hogy az emberi szervezet méregterheltségéről bárkinél többet tudunk. A béltraktusban lévő idegrendszer képes kielemezni a táplálék összetételét, majd informálni arról, hogy az emésztő enzimeknek milyen ideális összetételben kell előállniuk. Elemződik a só- és víztartalom, ugyanis az emésztőrendszerben hatalmas mennyiségű víz fordul elő; az emésztéséhez egy ember naponta mintegy kilencliternyi vizet igényel, melynek nagy része szerencsére körforgásban visszatér a szervezetbe, így ezt a tekintélyes mennyiségű folyadékot nem kell naponta ivással bevinnünk. Egyes tudósok szerint a száraz égövön élő élőlények esetében a bélrendszerük egyfajta víztárolóként fejlődött ki. Mint azt tudjuk, a belekben helyezkedik el testünk immunrendszerének nagyobb része, a szakmai publikációk szerint itt összpontosul az immunsejtek mintegy 70%-a. A belekben mintegy 400-500 féle mikroorganizmus él, melyek az immunrendszer felügyelete nélkül hihetetlen rövid időn belül hordozó gazdájuk halálát képesek előidézni. Működésének bonyolultsága végett egyes kutatók ezt a rendszert mintegy „második agy” -ként illetik.
Az enterális rendszer egyedülállósága abban rejlik, hogy a fejben elhelyezkedő agytól nem hagyja magát ugráltatni, így az ember a saját tudatával és monumentálisnak mondható értelmével nem képes gyakorlatilag semmit sem tenni annak érdekében, hogy mi zajlódjon a bélrendszerében. Éppen ellenkezőleg, ez az idegrendszer számos hírt és információt szolgáltat a fejben lévő központi idegrendszer számára és jelentős mértékben képes formálni más egyéb folyamatokat is. Ennek az idegrendszernek a különlegességét tudományos kísérletek is alátámasztották, hogy ez az idegrendszer akkor is működőképes marad, ha a belek a testből eltávolításra kerülnek, azaz, ha valamennyi idegi kapcsolat megszakad a szervezettel, sőt, ha a belet tápfolyadékba merítik, akkor képes továbbra is életjeleket produkálni. Így tehát nem függ a központi idegrendszer működésétől, ellentétben gyakorlatilag a testünk összes többi szervétől. A kapcsolat ún. központi jellegű, azaz a szervtől az agyba vezető, mégpedig a vegetatív idegrendszer közvetítésével – a truncus sympathicus – és a gerincvelő közreműködésével. Másik lényeges központi jellegű kapcsolat is zajlik szervezetünkben, mégpedig a bolygóideg, azaz a nervus vagus segítségével. Ha mondjuk gyakran olvasgatnánk ókori kultúrákban született feljegyzéseket, akkor erről a rendszerről igen sokat megtudhatnánk, ugyanis nem csak az ókori kínaiak említik meg létezését, hanem az indiaiak is a maguk univerzális gyógyítási rendszerén belül, melyet a jóga képvisel. A belekkel és azok gyógyításával a történelem során számos kutató foglalkozott, így az eltelt sok-sok év során számos gyógyítási módszer látott napvilágot, kezdve a különböző beöntésektől, egészen a hydrocolonon át a hasi masszázsokig stb.. Hihetetlennek hangzik, de igaz, hogy mind az Alzheimer-kórnak, úgy a Parkinson- kórnak egyaránt hasonló kórképe van ebben az enterális idegrendszerben, mint az agyban. Számunkra, akik az egésztestes, de főként a méregtelenítési medicinában mozgunk, hihetetlenül fontos jelentőséggel bírnak az ókori ismeretek általi igazolások arról, hogy az érzelmek pontosan ebben az idegrendszerben összpontosulnak, lerakódnak és egy életre rögzülnek. Már csak ebből kifolyólag is bízhatunk abban, hogy az érzelmeink a hasunkban szorosan összefüggnek a belső intuícióinkkal és meglehet igen gyakran inkább kellene hallgatnunk a hasunk által adott információkra, mint az agyunk által szolgáltatottakra. A hasi agy nagy szerepet játszik az örömérzetben, a szomorúságban, a stresszben, a szorongásban, a félelemben, az aggodalomban és persze még sok más olyan emocionális megnyilvánulásban, melyekből az életünk minősége összeáll valójában. Mint azt a jelen cikkben már említett Michael Gershon is említi, a hasi agy magas intelligenciával rendelkezik, az energetikai fordulatot irányítja az emberi szervezetben, vegyi anyagok millióit analizálja és legfőképpen számtalan különféle méreganyagot elemez. Ezt az idegrendszert tehát nem csak olyan közönséges méreganyagok károsíthatják,mint például a fémek, vegyi anyagok, radioaktivitás, metabolitok stb., hanem a pszichés eredetű ingerlés is, vagyis a stressz úgyszintén.

2012. november 29., csütörtök

Enternal II.


Az enterális, vagyis hasi idegrendszert alapvetően két lényeges idegfonat alkotja, az egyik a Meissner-fonat (plexus Meissneri) a másik pedig az Auerbach-fonat (plexus Auerbachi). Mindkét fonat a belek eltérő rétegeiben, egymástól elszigetelten futnak, ha képletesen hasonlítani szeretnénk őket valamihez, akkor úgy néznek ki, mint ha a vastagbélre egy zoknit húztunk volna. A központi idegrendszertől csak nagyon csekély irányító ingerületet fogadnak, viszont ezzel szemben egy sor saját ingerületet közvetítenek egyirányúan az agynak, aminek következménye pontosan a vastagbél funkciójának, valamint környezetének kapcsolódása az aggyal. Az agy egyébiránt igen jól védett a bélrendszertől eredő túlzott mértékű patológiai hatású ingerekkel szemben, azonban hosszantartó zavar esetén a védőszűrés hatását vesztheti így az idegrendszer és a központi idegrendszer igen komolyan képes reagálni a bélkörnyezeti változásokra. Az ilyen problémákban szenvedő betegeknél gyakran fordulhatnak elő gondok a bevitt táplálék és az idegrendszeri reakciók vonatkozásában. Általánosságban ilyenkor a betegek arra szoktak gondolni, hogy valamilyen élelmiszert nehezen viselnek, annak allergén, vagy más toxikus hatása végett. Az emberek többsége erről az idegrendszerről általában semmit sem tud, így a folyamatok megvilágítása nagy jelentőséggel bírhat a nehézségek megértésének céljából, bár igaz ez a megmagyarázás nem igazán egy egyszerű dolog, ugyanis a bazális összefüggéseket is tisztázni kell ilyenkor. Az enterális idegrendszer a legkülönfélébb toxintípusok által lehet terhelt, de közülük is legfőképpen az emocionális problémákat kell kiemelni, amelyek akár a gyermekkortól fogva megjelenhetnek amikor is a bélrendszer már reagál a szorongásra, a félelmekre, a zavartságra, az örömre és más érzelmi alapú ingerekre. Az Enternal készítmény egy érdekes kombinációt alkothat a LiverDren készítménnyel karöltve, ugyanis ezzel a kettőssel csökkenthető az idegrendszer irritációja, amit egyébként speciális aminosavak váltanak ki. Az Enternal elnevezésű készítményt szintén sikeresen kombinálhatjuk a ColiDren készítménnyel, ugyanis az enterális idegrendszer méregterheltsége mellett a vastagbél falát alkotó további szövetek is terheltek lehetnek. A bélkörnyezet helyreállítására a NoBacter készítményt javaslom alkalmazni. Az Enternal készítmény jelentős sikert hozhat a bélproblémák méregtelenítésekor, illetve érzelmi alapú problémák, mint első sorban a depresszió, melankólia, illetve csökkent életöröm kezelésekor.

2012. november 27., kedd

Enternal I.

Az Enternal elnevezésű készítmény a béltraktus idegrendszerének méregtelenítését szolgálja.
Hatása egészen nyilvánvalóvá válik számunkra, ha megismerjük az enterális, vagy másnéven hasi idegrendszer működését. Az enterális idegrendszer legfontosabb funkciója abban rejlik, hogy stimulálja a vastagbelet mozgató izomzatot. Ezt a folyamatot egyébként a bél perisztaltikájának is nevezik, azaz a vastagbél fokozatos mozgását a vakbél irányából a végbél felé. Ha ebbe a folyamatba valamilyen hiba csúszik, akkor vagy székrekedés fordulhat elő, amit az elégtelen bél perisztaltika okoz, vagy éppen ezzel ellenkezőleg, a bél hirtelen, görcsös összerándulásával találkozhatunk, ez utóbbi az ún. irritált béltünet (colon irrritabile) jellegzetessége. Az enterális idegrendszer további funkciója a tápanyagok vastagbelen keresztül történő felszívódásának irányítása. Ez az említett idegrendszer egy olyan mechanizmust kezel, mely lehetővé teszi a tápanyagok felszívódását, de ugyanakkor a belekben hátrahagyja a szükségtelen salakanyagokat. Az enterális idegrendszer hibájakor következményként a tápanyagok felszívódásában is zavar keletkezik, ez utóbbinak konkrét jele lehet az állati eredetű fehérjék felszívódásának zavara. Ilyenkor az ember kevés izomtömeget képes előállítani és sovány alkatú, sőt megjelenhet a növényi zsírok felszívódásának hibája is. Mindezek mellett előállhat a zsíranyagcsere hiba is, gyakorta súlygyarapodással kísérve, illetve a belek és más szervek viscerális zsírral történő körbeépülésével. Az enterális idegrendszer harmadik funkciója a neurotranszmitterek termelése. A szakirodalom azt állítja, hogy az egyik legfontosabb neurotranszmitter, - a szerotonin - , mintegy 80%-a pontosan az enterális idegrendszer jóvoltából kerül előállításra. Ebben a rendszerben még más neurotranszmitterek is termelődnek, melyeknek legfőbb feladata az idegi ingerületek átvitele, azaz egyes idegsejtek közötti információátvitel. A sejtek kapcsolódásain, vagyis szinapszisain ezek az említett neuromediátorok sejtről sejtre közvetítik az ingerületet. A neurotranszmitterek jelentős mértékben vesznek részt a hangulatalakításban és más érzelmi megnyilvánulásokban egyaránt. A szerotonin neuromediátorok hiánya, vagy helytelen összetétele tipikus háttere a depressziónak és egyes, más érzelmi alapú hibáknak. Ez a rendszer a neurotranszmitterek mellett az ún. jó hangulat, vagyis endorfin nevű hormont is termel. A depresszióban szenvedő emberek jelentős részének bizony valamilyen problémája van az enterális idegrendszerével, sőt a pszichiátriai tankönyvek is említést tesznek arról, hogy a depresszióban szenvedő betegeknél melléktünetként szokott jelentkezni a székrekedés. Ennek pedig következménye van a bél mikroflórájára is, amelynek zavara esetén fáradékonyságot előidéző és más agyi funkciókat, sőt az autonóm és periférikus idegrendszert befolyásoló patológiai hatású toxinok termelődésével találkozhatunk.

2012. szeptember 24., hétfő

A hasnyálmirigy III.

A lép körének szerveivel (melynek része a hasnyálmirigy is) összefüggő édes íz jelen esetben több, mint magáért beszél. A gamma- és deltasejtek, szomatosztatin hormont termelnek, mely egy további olyan vezérlő hormon, ami az inzulin és a glukagon kiválasztásért felelős. Valamennyi fent említett, a Langerhans-szigetek által termelt hormon a kapilláris erecskék sűrű hálózatának közreműködésével közvetlenül a véráramba választódnak ki. A Langerhans-szigetek hormontermelése első sorban a vegetatív idegrendszer által stimulálódik.
Tekintettel arra, hogy a hasnyálmirigy olyan enzimeket és hormonokat termel, melyek a test anyagcsere folyamatai szempontjából abszolút elengedhetetlenek, így a pancreas bárminemű károsodása (akár mechanikus eredetű, vagy akár betegség általi) bizony fatális hatású a szervezet egészére nézve. A hasnyálmirigy, rákos megbetegedése a daganatos megbetegedések egyik legsúlyosabbika és ennél a diagnózisnál sajnos az elhalálozási arány is igen magas.
A Joalis készítmények segítségével végzett méregtelenítés számára is igen bonyolult téma és feladat ez az említett diagnózis. A hasnyálmirigy további jellemző megbetegedése az elsőfokú diabetes mellitus, ami lényegében egy krónikus autoimmun betegség, melynek során a szervezet saját immunrendszere megtámadja a Langerhans-szigetekben lévő béta-sejteket, ez utóbbiak az inzulintermelésért felelősek. Ha ezek a sejtek már visszafordíthatatlan módon sérültek, akkor az elsőfokú diabetes mellitus-t már sajnos nem lehet méregtelenítés útján befolyásolni, csupán a betegséggel összefüggő másodlagos tüneteket (például szem és erek állapota) lehet vele enyhíteni.
Hogyan is folytassuk a hasnyálmirigy méregtelenítését? Önmagában, közvetlenül a hasnyálmirigyre hivatott a Joalis PankreaDren készítmény. Mivel a hasnyálmirigy a lép körébe tartozik, így a felettes szervet, tehát a lépet is méregtelenítenünk kell, mégpedig a Joalis VelienDren készítmény segítségével.
Méregtelenítendő az idegrendszer is, ugyanis a hasnyálmirigy működését a vegetatív idegrendszer közreműködésével, vagy pedig hormonok segítségével történik, ez utóbbiak termelését az agy idegszövetei és a gasztrointesztinális terület vezérli. A központi idegrendszer méregtelenítését szolgálja a Joalis MindDren, Cranium, NeuroDren, a vegetatív idegrendszer méregtelenítésére pedig a Joalis Vegeton, esetleg a Joalis Enternal ajánlott, mely utóbbi a hasnyálmirigy idegrendszerének méregtelenítésére való. A további készítmények az érzelmeket érintik: hiszen ha egy érzelem tudatosan átéltnek számít, akkor azt az érzelmi agy (limbikus rendszerben) területén elektrokémiai aktivitás kíséri. Így ha mondjuk egy embernek, például egy egészségtelen ezermester - gyűjtögető jelleme van, aki semmit sem dob ki, mindent eltesz annak reményében, hogy egyszer majd minden jól jöhet a későbbiekben, az ilyen jellemű embernek a hasüregi szervei, ideértve a hasnyálmirigyet is, hasonló modell szerint fognak működni. Az érzelmi programok feltárására és a szervezet általi újraértékelésére szolgálnak az alábbi készítmények: Joalis Emoce, NoDegen, Streson. A lép és a gyomor meridiánjaival összefüggő egyértelmű érdekesség a szemhéjbőr állapotának összefüggése a hasnyálmiriggyel és a léppel. Ha egy kliens, a szemhéján előforduló ekcémával jelentkezik rendelőnkben, akkor az egyébként ekcémára alkalmazott készítményen (Joalis Lymfatex) kívül ne feledkezzünk meg a jelen cikkben leírt, a hasnyálmirigyet és a lépet érintő készítményekről sem. Előfordulhat az is, hogy a lép / hasnyálmirigy méregtelenítése közben, a szervezet átmeneti méregtelenítési mellékhatásaként, tüneti szempontból átmenetileg megjelennek valamilyen elváltozások.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...