Az Enternal elnevezésű készítmény a béltraktus idegrendszerének méregtelenítését szolgálja.
Hatása egészen nyilvánvalóvá válik számunkra, ha megismerjük az enterális, vagy másnéven hasi idegrendszer működését. Az enterális idegrendszer legfontosabb funkciója abban rejlik, hogy stimulálja a vastagbelet mozgató izomzatot. Ezt a folyamatot egyébként a bél perisztaltikájának is nevezik, azaz a vastagbél fokozatos mozgását a vakbél irányából a végbél felé. Ha ebbe a folyamatba valamilyen hiba csúszik, akkor vagy székrekedés fordulhat elő, amit az elégtelen bél perisztaltika okoz, vagy éppen ezzel ellenkezőleg, a bél hirtelen, görcsös összerándulásával találkozhatunk, ez utóbbi az ún. irritált béltünet (colon irrritabile) jellegzetessége. Az enterális idegrendszer további funkciója a tápanyagok vastagbelen keresztül történő felszívódásának irányítása. Ez az említett idegrendszer egy olyan mechanizmust kezel, mely lehetővé teszi a tápanyagok felszívódását, de ugyanakkor a belekben hátrahagyja a szükségtelen salakanyagokat. Az enterális idegrendszer hibájakor következményként a tápanyagok felszívódásában is zavar keletkezik, ez utóbbinak konkrét jele lehet az állati eredetű fehérjék felszívódásának zavara. Ilyenkor az ember kevés izomtömeget képes előállítani és sovány alkatú, sőt megjelenhet a növényi zsírok felszívódásának hibája is. Mindezek mellett előállhat a zsíranyagcsere hiba is, gyakorta súlygyarapodással kísérve, illetve a belek és más szervek viscerális zsírral történő körbeépülésével. Az enterális idegrendszer harmadik funkciója a neurotranszmitterek termelése. A szakirodalom azt állítja, hogy az egyik legfontosabb neurotranszmitter, - a szerotonin - , mintegy 80%-a pontosan az enterális idegrendszer jóvoltából kerül előállításra. Ebben a rendszerben még más neurotranszmitterek is termelődnek, melyeknek legfőbb feladata az idegi ingerületek átvitele, azaz egyes idegsejtek közötti információátvitel. A sejtek kapcsolódásain, vagyis szinapszisain ezek az említett neuromediátorok sejtről sejtre közvetítik az ingerületet. A neurotranszmitterek jelentős mértékben vesznek részt a hangulatalakításban és más érzelmi megnyilvánulásokban egyaránt. A szerotonin neuromediátorok hiánya, vagy helytelen összetétele tipikus háttere a depressziónak és egyes, más érzelmi alapú hibáknak. Ez a rendszer a neurotranszmitterek mellett az ún. jó hangulat, vagyis endorfin nevű hormont is termel. A depresszióban szenvedő emberek jelentős részének bizony valamilyen problémája van az enterális idegrendszerével, sőt a pszichiátriai tankönyvek is említést tesznek arról, hogy a depresszióban szenvedő betegeknél melléktünetként szokott jelentkezni a székrekedés. Ennek pedig következménye van a bél mikroflórájára is, amelynek zavara esetén fáradékonyságot előidéző és más agyi funkciókat, sőt az autonóm és periférikus idegrendszert befolyásoló patológiai hatású toxinok termelődésével találkozhatunk.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vékonybél. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vékonybél. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. november 27., kedd
Enternal I.
Címkék:
Bél,
Bélperisztaltika,
Depresszió,
Enterális idegrendszer,
ENTERNAL,
Hasi idegrendszer,
Irritált béltünet,
Joalis,
Növényi zsírok,
Székrekedés,
Vakbél,
Vastagbél,
Végbél,
Vékonybél
2012. június 22., péntek
ColiDren III.
A
fertőzési gócok olyan toxinokat termelnek, amelyek a nyirok- és
érrendszernek köszönhetően az egész szervezetbe képesek eljutni. A
belekből vezető érrendszer szerencsére elsőnek a májba jut, mely
méregtelenítő szervként funkcionál; a máj limfatikus rendszere azonban
nem vezetődik el, hanem éppen ellenkezőleg a belek limfáját az egész
szervezetbe oszlatja el. A fertőzési gócok toxinjai a nyálkahártyára is
eljutnak, megzavarhatják annak helyes működését, következésképpen pedig
így különféle maradványok tapadhatnak meg rajta diszbiózist, azaz a
bélkörnyezet egyensúlyának megzavarását okozva végül. A mikroba gócok
toxinjai az enterális, vagyis intramurálisan elhelyezkedő idegrendszert
és az autonóm idegszálak rendszerét is képesek megzavarni. Ezzel zavar
keletkezik a belek perisztaltikájában (béltartalmat továbbpréselő
folyamatában), továbbá ezen idegrendszereken keresztül a stresszingerek
az agyba jutnak, ahol is részt vehetnek különféle működési problémák
kialakulásában. A bél nyálkahártyáján természetesen előfordulhatnak
másféle toxinok is, úgy mint radioaktív elemek, vagy vegyi anyagok,
gyógyszermaradványok, mérgező fémek, peszticídek, fungicídek,
tartósítószerek és mások. A belek méregtelenítésének fő készítménye a
ColiDren, mely figyelembe veszi a felsorolt mérgek túlnyomó többségét.
Hatással van a vékonybélre, a vakbélre, a vastagbélre és a végbélre
egyaránt. Megtalálhatók benne mindazon kulcsok, melyek a belekben lévő
gócok felszabadításához szükségesek, de ugyanakkor azok a fontos
programok is, amelyek az érzelmi és stressz terhelések eltávolításához
nélkülözhetetlenek. Különösen a perisztaltikus hibák, vagy az egyén
székrekedéses panaszai esetén célszerű gondolni a belek mechanikus
megtisztítására, mégpedig az ún. máj tisztítókúra keretében (magnézium
sók és olívaolaj segítségével történő tisztítással), vagy
jógagyakorlatok, illetve ún. hidrokolon beavatkozás segítségével. Az
otthon végzett beöntések rendszerint nem szoktak eredményesek lenni.
Különösen a kisbeöntések szoktak hatástalanok lenni, mivel ezek
„hatósugara” csupán néhány centi a végbéltől számítva. A nagyobb
beöntések már hatásosabbak lehetnek, egyes emberek esküsznek ezek
nagyszerű hatékonyságára. A táplálékkal bevitt rostanyag tartalom
lényeges a belek kitisztulásának szempontjából, főleg a zöldségek és
gyümölcsök (különösen az almából származó pektin), vagy célirányosan a
lenmag, esetleg az indiai psylium fogyasztásával bevitt rostanyagok
hasznosak. A béltraktus számára nagyon kedvező hatással bír a chlorella
nevű édesvízi alga, amely képes a saját felületén elnyelni a
bélrendszerben előforduló fémeket. A bélrendszer méregtelenítésekor soha
ne feledkezzünk meg a nyirokrendszerről sem – a Lymfatex, illetve az
autonóm idegrendszerről úgyszintén – a Vegeton segítségével. Az
enterális idegrendszer méregtelenítését a ColiDren készítmény már
tartalmazza önmagában. Azokat a toxinokat (pld.: a gluténtől – Gli-Glu, a
fémektől – Antimetal, a vegyi anyagoktól – Antichemik stb.), melyek
károsítani képesek a belek ideg- és nyirokrendszerét, nos a tőlük
történő mentesítést automatikusan használatosnak tartom az egész
szervezet javának tekintetében. Ha szeretnénk megőrizni egy tiszta
emberi tudatot, akkor annak érdekében a beleket tiszta és jól működő
állapotban kell tartanunk. Ugyanis a belekben szívódnak fel a különféle
vitaminok és ásványi elemek, így mindenképpen ajánlott az Infovit, az
Infomin, illetve különösen a még kialakítás alatt lévő és hamarosan
megjelenő Vitavit, Vitaton és Minemax nevű új készítmények. Ne
feledkezzünk meg arról sem, hogy a szervezetben nem létezik olyan
rosszindulatú daganat, amely előfordulásakor ne jelentkezne egyidejűleg a
jelenlévő mérgek hatására kialakult sérült bélműködés is.
Címkék:
ANTICHEMIC,
ANTIMETAL,
Baktérium,
COLIDREN,
Enterális idegrendszer,
Fertőzési góc,
GLIGLU,
INFOVIT,
Joalis,
Lenmag,
LYMFATEX,
Máj,
MINEMAX,
Nyirokrendszer,
Vastagbél,
VEGETON,
Vékonybél,
VITATONE,
VITAVITE
2012. június 20., szerda
ColiDren II.
A bélrendszerünk a gyomor alatt kezdődik, mégpedig a patkóbél nevű
(duodenum) résszel, majd ez tovább folytatódik a vékonybél a jejunum és
illeum részeivel, folytatódva a vakbélhez jutunk, aminél egy appendix
vermiformis nevű féregnyúlvány ágazik ki. A vakbéltől folytatódik a
vastagbél függőleges felszálló és leszálló része, mely egy S alakú íveléssel
jut a végbélhez. A bélrendszer minden egyes része tökéletesen eltérő
feladattal, mikroflóra összetétellel és környezettel bír. Gondoljunk
csak bele, a mai orvostudomány az emberi agy mellett a beleket sem képes
átültetni, más lényeges szerveink egyébként már rutinszerűnek számító
transzplantációja mellett. A belek transzplantációja a különleges
immuntulajdonságai végett egyenlőre lehetetlen feladatnak számít. Az
egésztestes medicina keretei között említést kell tennünk arról, hogy a
belek a nyirokcsomók sűrű hálózatával van átszőve, különösen a belek
olyan részeiben, mint a mesenterium, a mesocaecum, a mesocolon, vagy
éppen a mesorektum. A beleink továbbá gazdagon ellátottak az autonóm
idegrendszer részeivel is, úgy mint a plexus coeliacus- tól, plexus
entericus-tól kezdve, egészen a vastagbél plexus-ainak egyes során át
végül a plexus rectalis több szintjén át bezárólag. A nyirokszövet a
vékonybél végén egy speciális alakzatban összpontosul, ahol is a nodi
lymphatici aggregati képzi a Peyer-plakkokat, de megtalálható még a
vékonybélben is, ahol egyfajta mandulát alkot. Ha itt mondjuk egy
valamiféle gyulladás alakul ki, akkor az appendix gyulladásról
beszélhetünk, amit viszont műtéti úton muszáj eltávolítani. Kevesen
gondolunk csak bele, hogy az ókorban és a középkorban a vakbélgyulladás
bizony egy halálos betegségnek számított, mivel akkor a hasüreget még
nem műtötték és a vakbélről egyben nem is tudtak. Talán csak egyedül
Avicenna tudhatott róla állítólag, mégpedig sertések titkos
felboncolásából eredően, de hát ez mit sem ért mind neki, úgy a betegek
ezrei számára. A beleket átszövik a nervus vagus ágai, illetve annak
autonóm elemei is, ezek az elemek felelősek egyébként olyan záróizmok
működéséért, mint amilyen például az Oddi-féle záróizom, ez utóbbi a
pankreatikus és az epe eredetű produktumokat adagolja a patkóbélbe, vagy
amilyen például a bélvégződésen lévő rektális szfinkter. A belekben
két, egymástól jól megkülönböztethető méreganyagfajta fordulhat elő. Az
egyik ilyen a beleken belül keletkezik, mégpedig a helytelenül végbemenő
emésztési folyamatok során, vagy pedig a túlszaporodott
mikroorganizmusok útján, amelyek mikrobatoxinokat termelnek. Szintén a
beleken belül alakulhatnak ki lerakódásokban, vagy más néven
koprolitokban, vagy a bélfalak kidudorodásain (austra) megjelenő
lepedékben is létrejöhetnek méreganyagok. A bél nyálkahártyájának teljes
felülete eléri a 200 m2-t. A másik méreganyagfajtának azok a toxinok
számítanak, amelyek a fertőzési gócokból erednek. Ezek a fertőzési
gócok a nyálkahártya alatt, vagy pedig a belek más rétegeiben bújnak
meg, de egy biztos, hogy ún. intromurálisak, azaz bélfalba beépültek.
Folytatjuk...
Folytatjuk...
2012. május 17., csütörtök
A lisztérzékenység és más betegségek
A legújabb kutatások arra mutattak
rá hogy a lisztérzékenység társulhat más betegségekkel, mint amilyen az
elsőfokú cukorbetegség, továbbá nem specifikus bélgyulladások, reumás
eredetű izületi gyulladások, pajzsmirigy betegségek (Hashimoto
thyreoiditis) valamint az epevezeték, a máj, a vesék stb.
megbetegedései. A diéta be nem tartásakor súlyos cöliákia
komplikációk merülhetnek fel a vékonybél krónikus gyulladásos
elváltozásaiból és az immunzavarokból eredően; következésképpen
kialakulhat májcirrhózis, agyér elmeszesedés, epilepszia, tüdőfibrózis. A
legkomolyabb viszont a rosszindulatú daganatok kialakulásának fokozott
kockázata, különösen a Non-Hodgkin típusú béllimfóma esetében.
Bizonyításra került, hogy a rosszindulatú daganatok előfordulásának
kockázata jelentősen fokozódik olyan betegeknél, akik nem tartják be a
gluténmentes diétájukat.
Folytatjuk...
Folytatjuk...
2012. május 15., kedd
Lisztérzékenység I.
A lisztérzékenység egy vele született, és egész életen át tartó glutén érzékenység. A betegség gyógyíthatatlan és örökletességi kötődéssel bír. Ez egy autoimmun betegség, ami nem összetévesztendő a glutén allergiával. A glutént tartalmazó gabonafélék fogyasztása krónikus gyulladásos elváltozásokat vált ki a vékonybélben. A sikér (vagyis a glutén) egy összefoglaló elnevezés, amit a gabonafélékben előforduló protein származékokra használunk. A búzasikért gliadinnak nevezik. Az emberek többsége úgy gondolja, hogy a többi gabonafélékben nem fordul elő sikér. Ez viszont egy nagy tévedés. A rozsban lévő sikért secalin-nak nevezik, az árpában lévőt hordein-nek hívják, a zabét pedig avenin-nek. Valamennyi ilyen anyagot gyűjtőnéven prolaminoknak is nevezik. Sikért ugyanakkor nem tartalmaz a rizs, a szója, a hajdina, a kukorica és a köles.
A lisztérzékenység tünetei :
A gyomorban és a vékonybélben történik az elfogyasztott élelmiszer megemésztése, azonban a glutén az emésztő enzimek hatásával szemben abszolút közömbös és így nem engedi magát lebontani. Egy test immunrendszerének, gluténnel szemben folytatott harca nem csak hatástalan, hanem egyben önkárosító is. A genetikailag prediszponált személyeknél, a vékonybél, éhbél (jejunum) részén olyan krónikus roncsoló hatású gyulladás következhet be, amely fokozatosan likvidálja a bélbolyhokat, minek következtében az összetett cukrok, zsírok, fehérjék, egyes vitaminok, valamint a vas terén elégtelen emésztés és felszívódás (malaabszorpció) alakulhat ki. A fel nem szívódott tápanyagok a széklettel távoznak a test szűkölködni kezd és a cöliákia felüti a fejét. A székletürítésre naponta három-négyszeri alkalommal kerül sor, miközben maga a széklet kellemetlen szagú, jelentős mennyiségű és nagy számban tartalmaz megemésztetlen táplálékmaradványokat. A beteg ilyenkor hasfájástól, felfúvódástól, hasmenéstől, vagy éppen székrekedéstől szenved. Egyéb enzimeken túlmenően a bélbolyhokban megtalálható a tejcukrot (laktózt) lebontó enzim is. Ezt az enzimet laktáznak nevezik, hiánya pedig a betegek többségénél tejérzékenységet okoz. Lisztérzékenység a gyerekeknél Amennyiben a cöliákia nincs idejében felismerve és kezelve (különösen a gyerekeknél), akkor súlycsökkenés, vérszegénység, csontritkulás és elégtelen kalcium felszívódás alakul ki a betegnél. A gyerekek szomorúak, nem szívesen játszanak, éjjel rosszul alszanak, étvágytalanok és hánynak, továbbá aftaszerű fogínygyulladásuk alakul ki, izomgörcs, paresztézia (bizsergés, fásultság) és növekedési rendellenesség fordulhat még náluk elő. Szélsőséges esetben a betegség során előfordulhat, hogy a beteg nem képes az önálló folyadékbevitelre, teljesen kimerült, alultáplált és kiszáradt, a végtagjai vékonyak és nagy a hasa. Ezekre a tünetekre különösen oda kell figyelnünk a 8 – 20 hónapos korú gyermekek esetében. A betegség gyakrabban manifesztálódik szubklinikai, vagy éppen oligoszimptomatikus, illetve atipikus megnyilvánulási formában, így a diagnosztizálása is sokszor igen nehézkes. Az első tünetek megjelenése, és a diagnózis felállítása között akár évek is eltelhetnek. Lisztérzékenység a felnőtteknél A felnőtteknél a cöliákia bármely életkorban diagnosztizálható, leggyakrabban azonban a negyvenes és ötvenes éveikben lévő férfiaknál és nőknél. Felnőtt egyéneknél az előbb felsorolt cöliákia tüneteken túlmenően figyelembe kell venni az izületi fájdalmakat, az izomgyengeséget, a meddőségi zavarokat, a csökkent szexuális aktivitást, a depressziót és más egyéb pszichikai eredetű zavarokat. Szintén gyakoriak lehetnék még a bőrelváltozások: száraz és sápadt bőr, pigmentációs hibák, dermatitis herpetiformis Duhring, ekcémák, hajnövekedési és fogzománc problémák, neurológiai zavarok.
Folytatjuk...
A lisztérzékenység tünetei :
A gyomorban és a vékonybélben történik az elfogyasztott élelmiszer megemésztése, azonban a glutén az emésztő enzimek hatásával szemben abszolút közömbös és így nem engedi magát lebontani. Egy test immunrendszerének, gluténnel szemben folytatott harca nem csak hatástalan, hanem egyben önkárosító is. A genetikailag prediszponált személyeknél, a vékonybél, éhbél (jejunum) részén olyan krónikus roncsoló hatású gyulladás következhet be, amely fokozatosan likvidálja a bélbolyhokat, minek következtében az összetett cukrok, zsírok, fehérjék, egyes vitaminok, valamint a vas terén elégtelen emésztés és felszívódás (malaabszorpció) alakulhat ki. A fel nem szívódott tápanyagok a széklettel távoznak a test szűkölködni kezd és a cöliákia felüti a fejét. A székletürítésre naponta három-négyszeri alkalommal kerül sor, miközben maga a széklet kellemetlen szagú, jelentős mennyiségű és nagy számban tartalmaz megemésztetlen táplálékmaradványokat. A beteg ilyenkor hasfájástól, felfúvódástól, hasmenéstől, vagy éppen székrekedéstől szenved. Egyéb enzimeken túlmenően a bélbolyhokban megtalálható a tejcukrot (laktózt) lebontó enzim is. Ezt az enzimet laktáznak nevezik, hiánya pedig a betegek többségénél tejérzékenységet okoz. Lisztérzékenység a gyerekeknél Amennyiben a cöliákia nincs idejében felismerve és kezelve (különösen a gyerekeknél), akkor súlycsökkenés, vérszegénység, csontritkulás és elégtelen kalcium felszívódás alakul ki a betegnél. A gyerekek szomorúak, nem szívesen játszanak, éjjel rosszul alszanak, étvágytalanok és hánynak, továbbá aftaszerű fogínygyulladásuk alakul ki, izomgörcs, paresztézia (bizsergés, fásultság) és növekedési rendellenesség fordulhat még náluk elő. Szélsőséges esetben a betegség során előfordulhat, hogy a beteg nem képes az önálló folyadékbevitelre, teljesen kimerült, alultáplált és kiszáradt, a végtagjai vékonyak és nagy a hasa. Ezekre a tünetekre különösen oda kell figyelnünk a 8 – 20 hónapos korú gyermekek esetében. A betegség gyakrabban manifesztálódik szubklinikai, vagy éppen oligoszimptomatikus, illetve atipikus megnyilvánulási formában, így a diagnosztizálása is sokszor igen nehézkes. Az első tünetek megjelenése, és a diagnózis felállítása között akár évek is eltelhetnek. Lisztérzékenység a felnőtteknél A felnőtteknél a cöliákia bármely életkorban diagnosztizálható, leggyakrabban azonban a negyvenes és ötvenes éveikben lévő férfiaknál és nőknél. Felnőtt egyéneknél az előbb felsorolt cöliákia tüneteken túlmenően figyelembe kell venni az izületi fájdalmakat, az izomgyengeséget, a meddőségi zavarokat, a csökkent szexuális aktivitást, a depressziót és más egyéb pszichikai eredetű zavarokat. Szintén gyakoriak lehetnék még a bőrelváltozások: száraz és sápadt bőr, pigmentációs hibák, dermatitis herpetiformis Duhring, ekcémák, hajnövekedési és fogzománc problémák, neurológiai zavarok.
Folytatjuk...
Címkék:
Allergia,
Autoimmun betegség,
Avenin,
Cöliákia,
Depresszió,
Dermatitisz,
Fájdalom,
Gliadin,
Glutén,
Hajdina,
Hordein,
Ízület,
Köles,
Kukorica,
Prolaminok,
Rizs,
Secalin,
Sikér,
Szója,
Vékonybél
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
