A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vese. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vese. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. augusztus 5., vasárnap

A só helyett inkább fűszerek

A kardiovaszkuláris megbetegedések számának növekedésével összefüggésben az orvosok a só, illetve nátrium bevitel csökkentésére hívják fel a figyelmet. Az emberek gyakran tévesen vélekednek úgy, hogy elegendő csökkenteni csupán a túlsózott sült krumpli fogyasztását. Az igazság viszont az, hogy a szervezetünkbe a legtöbb sót az élelmiszeripar által termelt általános élelmiszerekkel visszük be. Így veszélyesek lehetnek a füstölt áruk, a sajtok, az ásványvizek, a mustár, az eltett olívamag, de akár a pékáruk, gabonafélék és mélyhűtött termékek is. A túl sok nátrium fokozza a vérnyomást, ami a halálos agyvérzések, szívelégtelenségek és infarktusok bekövetkezésének legfőbb oka. Egy átlagos európai lakos naponta úgy 9 – 14 grammnyi sót fogyaszt el. A napi átlagosan bevitt mennyiség 1,5 grammal történő csökkentése a Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet csak évente mintegy 150 ezer emberi életet menthetne meg. Nagy-Britanniában például sikerült a fejenkénti napi átlagosan bevitt sómennyiséget 9,6 grammról, 8,6 grammra letornászni, aminek következtében az agyvérzéses esetek száma év közben mintegy 35 ezer esettel csökkent. A mai ember állítólag ötvenszer többször sózza ételét, mint arra a történelmét tekintve élettanilag szüksége volna. Mintegy kétmillió évvel ezelőtt az őseink táplálkozásában nagyon csekély volt a nátrium jelenléte, éppen ezért az emberi szervezet elkezdte ezt az elemet visszatartani. Ez azonban most nekünk káros. Mind az EU, úgy az USA egészségügyi szervezetei is igyekeznek a kormányokra nyomást gyakorolni a tekintetben, hogy szigorítsák az élelmiszerekben megengedett nátriumtartalom szintet. Szintén sokat segítene a jelen helyzeten, ha otthon megtanulnánk az ételeinket utólagosan nem sózni. A só helyett alkalmazhatóak fűszerek és gyógynövények is. E célból igen megfelelő lehet a fokhagyma, a szőlőecet, a hagyma, a póréhagyma, a bors, a kapor, az oregano, a rozmaring, a bazsalikom, a koriander, az ánizs, vagy a kardamom.

2012. május 17., csütörtök

A lisztérzékenység és más betegségek

 A legújabb kutatások arra mutattak rá hogy a lisztérzékenység társulhat más betegségekkel, mint amilyen az elsőfokú cukorbetegség, továbbá nem specifikus bélgyulladások, reumás eredetű izületi gyulladások, pajzsmirigy betegségek (Hashimoto thyreoiditis) valamint az epevezeték, a máj, a vesék stb. megbetegedései. A diéta be nem tartásakor súlyos cöliákia komplikációk merülhetnek fel a vékonybél krónikus gyulladásos elváltozásaiból és az immunzavarokból eredően; következésképpen kialakulhat májcirrhózis, agyér elmeszesedés, epilepszia, tüdőfibrózis. A legkomolyabb viszont a rosszindulatú daganatok kialakulásának fokozott kockázata, különösen a Non-Hodgkin típusú béllimfóma esetében. Bizonyításra került, hogy a rosszindulatú daganatok előfordulásának kockázata jelentősen fokozódik olyan betegeknél, akik nem tartják be a gluténmentes diétájukat.
Folytatjuk...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...