Az előző bejegyzésben említett anyagok termelése azonban nem az egyetlen funkciója az enterális idegrendszernek. A belekben csodálatra méltóan bonyolult, de ugyanakkor rendkívül törékenynek számító emésztési folyamatok mennek végbe. Egy emberöltő alatt az ember emésztőrendszerén mintegy 30 tonnányi táplálék és közel 50.000 liternyi folyadék halad keresztül. A emésztőtraktusnak tízezernyi féle vegyi anyagot és nagy mennyiségű természetes eredetű toxint kell feldolgoznia, többek között mykotoxinokat és más mikroorganizmusokat. Úgy gondolom, hogy az emberi szervezet méregterheltségéről bárkinél többet tudunk. A béltraktusban lévő idegrendszer képes kielemezni a táplálék összetételét, majd informálni arról, hogy az emésztő enzimeknek milyen ideális összetételben kell előállniuk. Elemződik a só- és víztartalom, ugyanis az emésztőrendszerben hatalmas mennyiségű víz fordul elő; az emésztéséhez egy ember naponta mintegy kilencliternyi vizet igényel, melynek nagy része szerencsére körforgásban visszatér a szervezetbe, így ezt a tekintélyes mennyiségű folyadékot nem kell naponta ivással bevinnünk. Egyes tudósok szerint a száraz égövön élő élőlények esetében a bélrendszerük egyfajta víztárolóként fejlődött ki. Mint azt tudjuk, a belekben helyezkedik el testünk immunrendszerének nagyobb része, a szakmai publikációk szerint itt összpontosul az immunsejtek mintegy 70%-a. A belekben mintegy 400-500 féle mikroorganizmus él, melyek az immunrendszer felügyelete nélkül hihetetlen rövid időn belül hordozó gazdájuk halálát képesek előidézni. Működésének bonyolultsága végett egyes kutatók ezt a rendszert mintegy „második agy” -ként illetik.
Az enterális rendszer egyedülállósága abban rejlik, hogy a fejben elhelyezkedő agytól nem hagyja magát ugráltatni, így az ember a saját tudatával és monumentálisnak mondható értelmével nem képes gyakorlatilag semmit sem tenni annak érdekében, hogy mi zajlódjon a bélrendszerében. Éppen ellenkezőleg, ez az idegrendszer számos hírt és információt szolgáltat a fejben lévő központi idegrendszer számára és jelentős mértékben képes formálni más egyéb folyamatokat is. Ennek az idegrendszernek a különlegességét tudományos kísérletek is alátámasztották, hogy ez az idegrendszer akkor is működőképes marad, ha a belek a testből eltávolításra kerülnek, azaz, ha valamennyi idegi kapcsolat megszakad a szervezettel, sőt, ha a belet tápfolyadékba merítik, akkor képes továbbra is életjeleket produkálni. Így tehát nem függ a központi idegrendszer működésétől, ellentétben gyakorlatilag a testünk összes többi szervétől. A kapcsolat ún. központi jellegű, azaz a szervtől az agyba vezető, mégpedig a vegetatív idegrendszer közvetítésével – a truncus sympathicus – és a gerincvelő közreműködésével. Másik lényeges központi jellegű kapcsolat is zajlik szervezetünkben, mégpedig a bolygóideg, azaz a nervus vagus segítségével. Ha mondjuk gyakran olvasgatnánk ókori kultúrákban született feljegyzéseket, akkor erről a rendszerről igen sokat megtudhatnánk, ugyanis nem csak az ókori kínaiak említik meg létezését, hanem az indiaiak is a maguk univerzális gyógyítási rendszerén belül, melyet a jóga képvisel. A belekkel és azok gyógyításával a történelem során számos kutató foglalkozott, így az eltelt sok-sok év során számos gyógyítási módszer látott napvilágot, kezdve a különböző beöntésektől, egészen a hydrocolonon át a hasi masszázsokig stb.. Hihetetlennek hangzik, de igaz, hogy mind az Alzheimer-kórnak, úgy a Parkinson- kórnak egyaránt hasonló kórképe van ebben az enterális idegrendszerben, mint az agyban. Számunkra, akik az egésztestes, de főként a méregtelenítési medicinában mozgunk, hihetetlenül fontos jelentőséggel bírnak az ókori ismeretek általi igazolások arról, hogy az érzelmek pontosan ebben az idegrendszerben összpontosulnak, lerakódnak és egy életre rögzülnek. Már csak ebből kifolyólag is bízhatunk abban, hogy az érzelmeink a hasunkban szorosan összefüggnek a belső intuícióinkkal és meglehet igen gyakran inkább kellene hallgatnunk a hasunk által adott információkra, mint az agyunk által szolgáltatottakra. A hasi agy nagy szerepet játszik az örömérzetben, a szomorúságban, a stresszben, a szorongásban, a félelemben, az aggodalomban és persze még sok más olyan emocionális megnyilvánulásban, melyekből az életünk minősége összeáll valójában. Mint azt a jelen cikkben már említett Michael Gershon is említi, a hasi agy magas intelligenciával rendelkezik, az energetikai fordulatot irányítja az emberi szervezetben, vegyi anyagok millióit analizálja és legfőképpen számtalan különféle méreganyagot elemez. Ezt az idegrendszert tehát nem csak olyan közönséges méreganyagok károsíthatják,mint például a fémek, vegyi anyagok, radioaktivitás, metabolitok stb., hanem a pszichés eredetű ingerlés is, vagyis a stressz úgyszintén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése