A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Belek. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 22., kedd

Gondolatok a májról és tisztításáról II.

A májban található gócokat közvetett módon, az ún. kulcsok segítségével lehet eltávolítani. Ezek a máj kötőszöveteiben helyezkednek el, leglényegesebb a májburok, egyéb májrészek és az epevezetékek. Az epevezetékeket a hasüregben található kulcsokon keresztül lehet befolyásolni. Ez utóbbiakat egyébként olyan kötőszövetek alkotják, amelyek az egyes szervek helyes pozícióban tartásáért felelősek. A fertőzési gócok felnyitásával azt érhetjük el, hogy megszűnik a mikroba toxinok termelődése, ezzel pedig a májfunkció további károsodása. Megújul a szervezet energiájának körforgása, növekszik a vitalitás és a belső energia szintje. Ez nagyon lényeges, hiszen a kínai orvostudomány szerint is a máj kiterjedt hatással bír a szervezet egészére nézve. Például az érzékszerveink közül a szemet befolyásolja, az érzelmi területen pedig összefügg a makacssággal, a megátalkodottsággal, az ingerültséggel és az agresszivitással.   Másik oldalról ugyanakkor kapcsolatban áll a döntésképtelenséggel és a tervek, célok megvalósításának képtelenségével is. Tehát két ellentétes pszichikai pólus áll jelen esetben egymással szemben. A májban meghúzódó gócok tipikus jellemzője az egyén fáradékonysága, időnként az étkezést követő aluszékonyság előfordulásával. A máj méregtelenítése, beleértve a fertőzési gócok felszámolását is az alapvető méregtelenítési műveletek közé tartozik, természetesen a négy alapvető és az élethez elengedhetetlen szerv, azaz a vesék, a tüdő, a szív és a lép méregtelenítése mellett. A máj alapvető szerepet játszik az immunhibák, – legfőképpen a daganatokkal szembeni – esetek előfordulásakor és az autoimmun problematikában.

2013. január 21., hétfő

Gondolatok a májról és tisztításáról I.

Ugyanúgy, mint a többi Dren készítményt, ezt is az jellemzi, hogy a gócokban található krónikus fertőzéseket képes feloldani – jelen készítmény esetében konkrétan a májból. A máj egy olyan szervünk, mely két, – mind működésében, úgy morfológiailag is különböző – részből tevődik össze. Az első a májsejt, ebben zajlanak mindazon enzimatikus folyamatok, melyek a szervezetünkön belül körforgásban lévő anyagok anyagcseréjét és méregtelenítését végzik, a következő az epe rendszere, ez a májból az epesav és a koleszterin elszállításáért felelős. Az eperendszer egyébként az emésztőrendszer részeként funkcionál, ugyanis semlegesíti a táplálékban lévő zsírokat. Egyben az elengedhetetlen koleszterin termeléséért is felelős, ami részt vesz a sejtek szövetalkotásában, a hormonok és a szervezetünk más egyéb szükséges anyagainak termelésében. Mindkét említett részben kialakulhatnak fertőzési gócok, amelyek következményeiket tekintve viszont eltérőek lehetnek. Alapvető gondot okoznak az adott szerv működését károsító, gócfertőzésekből felszabaduló mikroba toxinok – ezek ebben az esetben a májsejteket és az eperendszert károsítják. Ezekkel az említett toxinokkal szemben akár patológiai mértékű autoimmun reakciók is kialakulhatnak, melyek következésképpen krónikus gyulladásokat és a szövet fokozatos károsodását okozzák. Egy hosszan tartó gyulladás degeneratív stádiumba torkollhat, amit a szervezet viszont kötőszövet kialakításával igyekszik kompenzálni. Az eperendszerben az epevezetékek falvastagsága erősödik a veseműködés pedig rosszabbodhat a toxinok hatására. Az epevezetékek körüli vegyi környezet megváltozásának hatására az epesavból sók választódnak ki – ez pedig az epekövek kialakulását jelenti. Az epevezeték romló működéséből eredően ún. puha kövek is létrejöhetnek, amelyek koleszterinből és epefestékből állnak. Az epevezeték nem megfelelő működése kihatással van az emésztőrendszerre is, konkrétan a belekre, mégpedig a patkóbéltől (melybe az epevezetékek végződnek) kezdve egészen a vékony és vastagbeleken át. Ha az epevezeték nem kellő mértékben átjárható és billirubin, azaz epefesték felesleg alakul ki, akkor ez a felesleg a véráramba kerül, ahol így növekszik a jelenlétének szintje. Hasonló folyamat zajlik le a koleszterin tekintetében egyaránt, ami azt jelenti, hogy ezen biokémiai vegyületek termelésének szabályozása meghibásodott. Mind az epe-, úgy a koleszterintermelés szabályozására nézve alapvető jelentőséggel bír a vegetatív autonóm idegrendszer. 

2012. december 10., hétfő

Az enterális idegrendszer II.


Az előző bejegyzésben említett anyagok termelése azonban nem az egyetlen funkciója az enterális idegrendszernek. A belekben csodálatra méltóan bonyolult, de ugyanakkor rendkívül törékenynek számító emésztési folyamatok mennek végbe. Egy emberöltő alatt az ember emésztőrendszerén mintegy 30 tonnányi táplálék és közel 50.000 liternyi folyadék halad keresztül. A emésztőtraktusnak tízezernyi féle vegyi anyagot és nagy mennyiségű természetes eredetű toxint kell feldolgoznia, többek között mykotoxinokat és más mikroorganizmusokat. Úgy gondolom, hogy az emberi szervezet méregterheltségéről bárkinél többet tudunk. A béltraktusban lévő idegrendszer képes kielemezni a táplálék összetételét, majd informálni arról, hogy az emésztő enzimeknek milyen ideális összetételben kell előállniuk. Elemződik a só- és víztartalom, ugyanis az emésztőrendszerben hatalmas mennyiségű víz fordul elő; az emésztéséhez egy ember naponta mintegy kilencliternyi vizet igényel, melynek nagy része szerencsére körforgásban visszatér a szervezetbe, így ezt a tekintélyes mennyiségű folyadékot nem kell naponta ivással bevinnünk. Egyes tudósok szerint a száraz égövön élő élőlények esetében a bélrendszerük egyfajta víztárolóként fejlődött ki. Mint azt tudjuk, a belekben helyezkedik el testünk immunrendszerének nagyobb része, a szakmai publikációk szerint itt összpontosul az immunsejtek mintegy 70%-a. A belekben mintegy 400-500 féle mikroorganizmus él, melyek az immunrendszer felügyelete nélkül hihetetlen rövid időn belül hordozó gazdájuk halálát képesek előidézni. Működésének bonyolultsága végett egyes kutatók ezt a rendszert mintegy „második agy” -ként illetik.
Az enterális rendszer egyedülállósága abban rejlik, hogy a fejben elhelyezkedő agytól nem hagyja magát ugráltatni, így az ember a saját tudatával és monumentálisnak mondható értelmével nem képes gyakorlatilag semmit sem tenni annak érdekében, hogy mi zajlódjon a bélrendszerében. Éppen ellenkezőleg, ez az idegrendszer számos hírt és információt szolgáltat a fejben lévő központi idegrendszer számára és jelentős mértékben képes formálni más egyéb folyamatokat is. Ennek az idegrendszernek a különlegességét tudományos kísérletek is alátámasztották, hogy ez az idegrendszer akkor is működőképes marad, ha a belek a testből eltávolításra kerülnek, azaz, ha valamennyi idegi kapcsolat megszakad a szervezettel, sőt, ha a belet tápfolyadékba merítik, akkor képes továbbra is életjeleket produkálni. Így tehát nem függ a központi idegrendszer működésétől, ellentétben gyakorlatilag a testünk összes többi szervétől. A kapcsolat ún. központi jellegű, azaz a szervtől az agyba vezető, mégpedig a vegetatív idegrendszer közvetítésével – a truncus sympathicus – és a gerincvelő közreműködésével. Másik lényeges központi jellegű kapcsolat is zajlik szervezetünkben, mégpedig a bolygóideg, azaz a nervus vagus segítségével. Ha mondjuk gyakran olvasgatnánk ókori kultúrákban született feljegyzéseket, akkor erről a rendszerről igen sokat megtudhatnánk, ugyanis nem csak az ókori kínaiak említik meg létezését, hanem az indiaiak is a maguk univerzális gyógyítási rendszerén belül, melyet a jóga képvisel. A belekkel és azok gyógyításával a történelem során számos kutató foglalkozott, így az eltelt sok-sok év során számos gyógyítási módszer látott napvilágot, kezdve a különböző beöntésektől, egészen a hydrocolonon át a hasi masszázsokig stb.. Hihetetlennek hangzik, de igaz, hogy mind az Alzheimer-kórnak, úgy a Parkinson- kórnak egyaránt hasonló kórképe van ebben az enterális idegrendszerben, mint az agyban. Számunkra, akik az egésztestes, de főként a méregtelenítési medicinában mozgunk, hihetetlenül fontos jelentőséggel bírnak az ókori ismeretek általi igazolások arról, hogy az érzelmek pontosan ebben az idegrendszerben összpontosulnak, lerakódnak és egy életre rögzülnek. Már csak ebből kifolyólag is bízhatunk abban, hogy az érzelmeink a hasunkban szorosan összefüggnek a belső intuícióinkkal és meglehet igen gyakran inkább kellene hallgatnunk a hasunk által adott információkra, mint az agyunk által szolgáltatottakra. A hasi agy nagy szerepet játszik az örömérzetben, a szomorúságban, a stresszben, a szorongásban, a félelemben, az aggodalomban és persze még sok más olyan emocionális megnyilvánulásban, melyekből az életünk minősége összeáll valójában. Mint azt a jelen cikkben már említett Michael Gershon is említi, a hasi agy magas intelligenciával rendelkezik, az energetikai fordulatot irányítja az emberi szervezetben, vegyi anyagok millióit analizálja és legfőképpen számtalan különféle méreganyagot elemez. Ezt az idegrendszert tehát nem csak olyan közönséges méreganyagok károsíthatják,mint például a fémek, vegyi anyagok, radioaktivitás, metabolitok stb., hanem a pszichés eredetű ingerlés is, vagyis a stressz úgyszintén.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...