A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hormon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hormon. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. március 15., péntek

Glandulae suprarenales (mellékvesék) III.

Nézzük meg a mellékvesevelőt, amely az adrenalin és a noradrenalin hormonokat termeli. A mellékvesevelő (medulla suprarenalis) a vérbe juttatva választja ki az adrenalint, félelem, vagy szorongás esetén. Ha az ember veszélyhelyzetben van, valaki, vagy valami megtámadja, akkor a mellékvesék fokozott adrenalin termelést produkálnak. A végeredmény az, hogy a pulzus fokozódik, erős szívdobogás alakul ki, a bőr sápadttá válik és a hajszálak pedig az égnek merednek. Ezeket a fizikai jegyeket egyben olyan pszichikai érzések is kísérik, amelyeket stressznek nevezünk. Az izmokban fokozódik a véráramlás, a bőrből a vér visszahúzódik a szívverés gyarapszik a májból pedig glikogén szabadul fel, ami energiát szolgáltat a testnek. Nos, egy ilyen „injekció” nagyon is lényeges a teljesítmény fokozásának szempontjából. Aki szorongásos esetben szenved, az igen jól tudja, hogy elegendő csupán egy érzés ahhoz, hogy a fent említett reakciók bekövetkezzenek, pedig valójában senki és semmi nem veszélyezteti az érintett személy létét. Az érzelmek képesek stressz változásokat előidézni, és ha ezek a változások folyton körbe-körbe ismétlődnek, akkor ennek következményeként nem csak az autonóm idegrendszer funkciója változik meg, hanem más szerveké is, például megjelenhet a cukor anyagcserezavara, vagy a magas vérnyomás stb.. Az adrenalin ún. szimpatomimetikus hatású, ez magyarul azt jelenti, hogy aktiválni képes az autonóm idegrendszer azon részét, melyet szimpatikusnak nevezünk. Irritálóan hat azokra a szervekre, melyeket a szimpatikus hálóz be. Azokra a szervekre, melyeket a szimpatikus ingerel, azokra irritálóan hat. Felgyorsul a pulzus frekvenciája, csökken a belek perisztaltikája, fokozódik a nyálmirigyek és a könnymirigyek kiválasztása, kitágulnak a pupillák, elernyednek a légúti izmok és a hörgők kitágulnak, a szőr- és hajszálak meredezni kezdenek (ilyenkor, stressz helyzetben szokták azt mondani, hogy égnek áll a hajam, vagy hogy hátamon feláll a szőr). Egyben stimulálóan hat a periférikus idegekre és növekszik a vérnyomás (ami a kisebb erecskék összehúzódásának az eredménye). Az adrenalin jelentős hatással van az anyagcserére, különösen a cukrok átalakulására és a glikogén tartalékok mobilizálására, következésképpen pedig a glikogén, glukózra való bomlására, mely aztán a véráramba kerül. Az adrenalin tehát megemeli a vércukorszintet és egyben antagonisztikusan hat az inzulinra, mely ugyanakkor csökkenti a vércukorszintet.

2012. május 9., szerda

Hormonok III.

Az egyik gyártó, konkrétan a Wyeth nevű cég, fenntartás nélkül elfogadta az amerikai tanulmányt. Az említett cég ugyanis rájött arra, hogy egy esetleges „balhé” bizony tönkretehetné, így kritikus fellépése élesebb hangvételű, számos felszólaló orvoséval szemben, akik éppen ellenkezőleg inkább igyekeznek elbagatelizálni a kutatási eredményeket. A klimax rövidtávú kezelésekor a Wyeth cég véleménye szerint a várható eredmény felülmúlja a kockázat mértékét, hiszen ez az egyetlen olyan terápia, aminek bizonyított a hatása. A cég azonban elismeri, hogy előfordulhatnak mellékhatások, az ösztrogén ugyanis növelheti a méhrák előfordulásának kockázatát. Az ösztrogénnel kombinált gestagen persze ezt az említett kockázatot csökkentheti, de nem büntetlenül, ugyanis a gestagen önmagában szintén hordoz önmagában nem kívánatos hatásokat úgy, mint a vércukor szintjére nézve, ezzel pedig súlyosbíthatja a cukorbetegséget. A mellékhatások sorába tartozik még a rossz közérzet, a hasfájás, a mellérzékenység, a rendszertelen vérzés, a fejfájás és a hajhullás. „Nem lenne szabad az ilyen fajta kezeléseknek alávetniük magukat olyan hölgyeknek, akiknél előfordult a mellrák, vagy a méhrák, vagy egy abnormális vaginális vérzés, esetleg aki úgy gondolja, hogy szeretne a jövőben gyermeket szülni. Továbbiakban szintén nem tanácsos a jelen terápiát igénybe venniük olyan hölgyeknek, akik májbetegségben szenvednek, vagy esetleg egy agyvérzésen estek át.” – adta közre álláspontját a Wyeth cég. Itt is egyénileg kell mérlegelniük az orvosoknak. „Az onkológus szakorvossal történt előzetes konzultációt követően sok olyan hölgypáciensnek is simán előírják eme kezelést, akinek ugyan rákos daganat miatt eltávolították valamelyik mellét, de mivel a menopauza idején álmatlanságban szenved, így ez a megoldás.”
Miben segít és miben árt a kombinált hormonkezelés? Bizonyított javulás: • klimax • csontritkulás megelőzése Lehetséges javulás: • csökken a vastagbélrák kockázata Bizonyított veszély: • értrombózis (tehát következésképpen pl. agyhalál) • mellrák Nem tisztázott veszély: • infarktus kockázata Az utóbbi tizenkét hónapban az alábbi készítmények bizonyultak a legkeresettebbeknek: Klimonorm, Cyclo Menorette, Activelle, Kliogest, Premarin. Az ezekből származó összbevétel mintegy 216,5 millió cseh korona volt, ami átszámítva úgy kb. 2,15 milliárd forintra rúg. A másik oldalon viszont sok, egészségi tematikával foglalkozó újságban lehet arról olvasni, hogy ez az egész csak „sok hűhó a semmiért”. Jó, de akkor hol van itt az igazság? Mi tévők legyünk, most akkor szedhetjük a hormonkészítményeket, vagy inkább tekintsünk el azoktól? Mik is azok a hormonok és hogyan működnek? A gestagenek (progestinek) – a női nemi hormonok egy csoportja, melyek közé tartozik a progesteron is. Nagyobb részben a petefészekben, a sárgatestekben (corpus luteum) keletkeznek, mégpedig a menstruációs ciklus második felében a fogamzást követően és a placentában is.
A sztereoid hormonok csoportjába tartoznak. Feladatuk legfőképpen a nemi szervek felkészítése a terhességre (az anyaméh felkészül a magzat táplálására, a méhnyak beszűkül és a cervikális nyák pedig viszkózusabbá válik, újabb petesejt nem szabadul fel) és annak megtartására. A gestagenek a tejmirigyek szoptatáshoz történő felkészítésére is kihatással vannak, nem utolsó sorban pedig komplex hatásuk is van (emelik a testhőmérsékletet, fokozzák a folyadék és a nátrium kiválasztást stb.). A progeszteronon kívül más, mesterségesen előállított gestageneket is alkalmaznak gyógykészítményként – például elvetélés, vérzés előfordulásakor, vagy mint fogamzásgátló tablettaként. Egyben kutatás tárgyát képezi a védőhatásuk kifejtése bizonyos nőgyógyászati eredetű daganatok kialakulásának megelőzésében. Ösztrogén – női nemi hormon, mely főleg a petefészekben keletkezik (szintén termelődik még a mellékvesék kérgében és a zsír-szövetben). Ez is a sztereoid hormonok közé tartozik, aromatázis hatására tesztoszteronból képződik. Természetes ösztrogénnek számít legfőképpen az estradiol, de természetesen léteznek mesterséges ösztrogének is. Ez a hormonszint hölgyeknél a menstruációs ciklussal összefüggésben ingadozik. Pubertás korban az ösztrogének felelősek a nemi szervek növekedéséért (anyaméh, hüvely) és a másodlagos nemi jegyek kialakulásáért. A menstruációs ciklus idején hatásuknak köszönhetően fokozódik az endometria. A cervikális nyák hígul – ezzel a sperma átjutásának lehetősége javul. Komplex hatását tekintve az ösztrogén segít visszatartani a folyadékot és a nátriumot, növeli a vér fehérjetartalmát, de csökkenti a koleszterin jelenlétét a vérben, ezzel magyarázható például, hogy a hölgyeknél miért fordul elő ritkábban arterioszklerózis. Az ösztrogén támogatja a csonttömeg gyarapodását, fokozza a libidót és kedvezően befolyásolja a pszichikát. Létezik persze gyógyszer formájában is, bizonyos esetekben a változás időszaka után is szokták alkalmazni. A szintetikus ösztrogének szintén részei a fogamzásgátlóknak. Hatásuk nem kívánatosnak számít, mivel például fokozhatják a mell- és méhrák kockázatát.

2012. május 7., hétfő

Hormonok II.

A menopauza időszakát követően egy átlagos hölgynek még maga előtt áll az élete egyharmada. Általánosan elmondható, hogy négy hölgy közül háromnak gondjai vannak a menopauzájával. Azoknak a hölgyeknek, akik hormonokhoz folyamodnak, esélyük van arra, hogy nem fordulnak elő túlzott komplikációk az elhúzódó menopauzájukban, miután a kúrát elhagyják. Ugyanakkor a hosszabb alkalmazás éppen a mellrák kockázatát növeli. Legújabb kutatások szerint ez az időszak ma már négy év. „Vannak azonban olyan hölgyek, akiknél a kúra elhagyását követően olyan hullámok jönnek elő, amelyeknek hatására a szedést sajnos tovább kell folytatni” adta hírül Vladimír Dvořák úr. „Ez egy bizonyos mértékben fokozott kockázatot jelent.” – tette hozzá. A hormonális kezelések alatt álló hölgyek a mellrák kockázata miatt manapság rendszeres és preventív jellegű mammográfiás vizsgálatokra járnak. Az esetleges daganatot így idejében ki lehet szűrni és ezzel pedig nő a gyógyulás esélye. Mit nyerhetünk és mit veszíthetünk?
Folytatjuk...

2012. május 4., péntek

Hormonok

Több tízezer hölgynek és persze nőgyógyász orvosaiknak jelent gondot a menopauza, azaz a változás időszaka. A tudósok megállapították, hogy a kombinált hormonális kezelések alkalmazásával fokozódik a mellrák, a szívbetegségek és az agyhalál előfordulásának kockázata. Ennek ellenére sok hölgy számára a pirulák maradnak továbbra is azon kevés megoldási lehetőségek egyikének, amivel kezelhető a menopauza.Hosszútávú amerikai kutatások, - melyeket szakmailag megalapozottnak minősítettek – azon következtetésre jutottak, hogy a hormonális kezelések járulékos kockázatainak mértéke sokkal magasabb, mint azt ezidáig feltételezték.
Múlt év júliusától, amikor is a nyugtalanító eredményeket nyilvánosságra hozták, az orvosok a következő megállapításra jutottak: a hormonokat sokkal megfontoltabban és nagyobb óvatossággal kell felírni; semmiképpen sem, mint az infarktus megelőzésére, vagy csupán azért, hogy a hölgyeknél ne jelentkezzenek mondjuk mimikai ráncok.
 „A hormonális terápia nincs elutasítva és így a hölgyek ezrei fogják a jövőben is igénybe venni. Az azonban több egyéni mérlegelést kíván, hogy kinek szükséges feltétlenül felírni, ki az aki nem létezhet nélküle,” jelezte a cseh Nőgyógyászati – Szülészeti Szövetség elnöke, Vladimír Dvořák úr. A pirulák fogyasztói közé tehát feltehetően továbbra is azok a hölgyek fognak tartozni a jövőben, akik nem képesek másképpen felülkerekedni a menopauza hullámainak tünetein, azaz az éjszakai izzadáson, a gyötrő álmatlanságon, de akár a szorongáson, a síráson, vagy az öntudatvesztés felett.
Mit állapított meg a tanulmány? A WHI (Women’s Health Initiative) vizsgálati tanulmánya, melynek alkalmával az USA-ban mintegy 16.000 hölgy vett rész 50-70 éves korosztályból, célja a kombinált hormonális kezelés mellékhatásainak vizsgálata volt két hormontípus, az ösztrogén és a gestagen alkalmazása esetén. Az eredeti elképzelések szerint ez a vizsgálat nyolc évig tartott volna, azonban végül idő előtt véget ért „az invazív mellrák fokozott előfordulásának kockázata és hosszútávon nézve pedig az összességében elégtelen eredményesség okából kifolyólag”. Az egyik oldalon a hormon utánpótlás meghozta a maga előnyeit a csontritkulás (34%-os csökkenés) és a vastagbélrák (37%-os csökkenés) eseteinek visszaszorítása szempontjából – ez azonban egyenlőre csak egy hipotézis. A másik oldalon viszont a tudósok megállapították, hogy a mellrák kockázata mintegy 29%-val növekedett (három évnél hosszabb időt meghaladó készítményszedés esetén), az infarktus veszélye 29%-val,az agyhalálé pedig 41%-val növekedett. A vizsgálat különösebben nem értékelte és így tehát nem is kérdőjelezte meg a menopauza okozta nehézségek mérséklésében a hormonok szerepének jelentőségét – hiszen csak a mellékhatásokkal foglalkozott. Mint azt Jaroslav Jeníček nőgyógyász orvos a prágai Egészségház részéről állítja, a hormonális gyógyítás már több nehéz pillanatot is megélt a korábbi időszakokban. Például a ’70-es években megállapítást nyert, hogy az ösztrogén növeli a méhrák előfordulásának kockázatát. Ezért a készítményekbe gestagent kezdtek el adagolni. A második sorcsapás 1996-ban jött el a hormonális kezelések tekintetében, mégpedig egy, Sydneyben tartott szakmai konferencián. Ekkor az derült ki, hogy a hosszantartó alkalmazás idővel növeli a mellrák előfordulásának kockázatát. A hormonális kezeléseknek bizony vannak kockázatai és ezekről a hölgyeknek tudniuk kell. Az egyéni kockázat egy amerikai tanulmány szerint viszonylag alacsony mértékű – éves szinten 10.000 fő vizsgált személy közül a hormonszedő hölgyek a nem szedőkkel történő összehasonlításában a hormonszedőknél nyolc esettel volt több a mellrákos esetek száma (38 a 30 esettel szemben). Minden esetre azonban olyan hölgyekről van szó, akik komolyan megbetegedtek a piruláknak köszönhetően. Milyen hosszasan kell szedni a hormonokat? A hormonszedés egy alternatíváját képezhetik például a természetes alapú készítmények, az ún. fitoösztrogének. Jeníček doktor úr azonban rámutatott, hogy nem léteznek arra vonatkozó tanulmányok, melyek ezen anyagok hatékonyságát, vagy éppen kockázatát elemeznék.

2012. április 30., hétfő

A kis emberek méregtelenítése II.

Az okok leggyakrabban méreganyag eredetűek, így az, hogy egy hölgy nem képes teherbe esni, az pontosan a jelen lévő toxinok eredménye.
Ha ezt a hatást hormonokkal és mesterséges megtermékenyítési technikákkal igyekszünk legyőzni, akkor egy ilyen mesterséges környezetben fejlődő magzatra jelentősebb kockázat hárul, mint szemben az ilyen környezetet természetes módon elutasító magzatra.
Nyilván megértem azon hölgyek és urak érzelmeit is, akik hasztalanul igyekeznek saját gyermeket nemzeni, de egyben felhívnám a figyelmet a medicina egyfajta szupervíziójára is, amelynek nem csak mindenhatóságát illene harsognia, hanem a lehetséges következményekre is figyelmeztetnie kellene.
A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó intézetek működése üzleti szempontból nagyon kedvező, így az senkit sem érdekel, hogy ilyen említett tanulmányok jöjjenek létre.
Mindezen túlmenően a tanulmányok többségét a gyógyszergyártó cégek szokták finanszírozni, mivel azonban jelen esetben a gyógyszerekből származó bevétel nem oly jelentős, így ezen oldalról elenyésző az érdeklődés. Azonban nem csak az anyáról, gyerekre átkerülő toxinokról és a toxinok magzatra kifejtett hatásáról van szó, hanem arról is, hogy az ember egy elég tökéletlen teremtés. Érzelmi világa nagyon törékeny és gyakran meglehetősen problematikus is.
Mindenki számára ismert manapság a gének, azaz nukleinsavak általi információ átvitel. Hivatalos körökben sokkal kevesebbszer beszélnek a géneken kívüli, másféle módon történő információátvitelről. A szülőkről, gyerekekre átkerülő információkról és az emberiség teljes történelméről van szó, melyeket önmagunkban hordunk lekódoltan. Sokszor ezek az információk annyira patológiai hatásúak lehetnek, hogy meghatározhatják az egyén fejlődését, jobban mondva gátolhatják és lehetetlenné tehetik a magzat azon maximális mentális fejlődését, ami iránt mindannyian áhítozunk.
Ezen mentális információk átvitele később a mikroba gócok és más egyéb toxinok keletkezésének az alapját is alkotják, így nem csoda, hogy már röviddel a születést követően különféle betegségekkel találkozhatunk, olyanokkal, mint légúti fertőzések, emésztőrendszeri fertőzések, immunrendszeri, bőr és idegrendszeri problémák. Egy gyermek ilyen korai betegségeinek kialakulásában előfeltétel az említett mentális eredetű hibák generációkról generációkra történő átvitele.
Időnként ezek a mentális hibák erősödhetnek, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy egy következő generációnál éppen ellenkezőleg gyengülnek, de erről már elődeink eleve elég sokat tudhattak. Igen jól ismerték, hogy mikor erősödnek és mikor gyengülnek ezek a hibák, majd ez alapján képesek voltak megítélni az esetleges utód úgymond életminőségét.
Folytatjuk...

2012. április 27., péntek

A kis emberek méregtelenítése

Sok ember hisz abban, hogy az ember lelke az újraszületéséhez a szülők közül választ magának megfelelőt, mint azt a karma is előírja, mind a gyermek, úgy a szülők karmája vonatkozásában egyaránt. Higgyünk benne, hogy amennyiben teszünk valamit annak érdekében, miszerint a kisgyermek lelkét a szokásosnál kedvesebb ölelés érje részünkről, akkor ez a kedves, gyönyörű és aranyos emberke bizony minket fog választani, életünket így egyedülálló boldogsággal gazdagítva.
A „valami” pont az a kedvezőbb környezet, amiben a magzat az élete első pillanatait éli, tehát az anya szervezete. Az emberke még megszületését megelőzően így egy hasonlattal élve, nem kell, hogy démonokkal harcoljon. Hiszen teljesen logikus, hogy a különféle idegen eredetű anyagokkal, mikroorganizmusokkal és toxinjaikkal, valamint élelmiszer mérgekkel terhelt anyaszervezet nem lehet kedvező hatással a magzat fejlődésére.
Ebben a fejlődési folyamatban minden sokkal gyorsabban zajlik, mint az egyébként történik a mi felnőtt életünkben. A sejtek hamar osztódnak, majd szövetek, szervek fejlődnek ki belőlük egy több millió éves genetikai kód alapján. A szervek funkciókkal gazdagodnak és mindent keresztülsző az emberi lélek.
Az emberi egyén ezen, hirtelen fejlődésének egésze természetesen egy rendkívül törékeny folyamat. Arra nincs idő, hogy a magzat szervezete felvegye a harcot a különféle toxinokkal, legyőzve, elraktározva és kezelve azokat eközben. Ezzel szemben minden egyes toxin annak a szövetnek a minőségére gyakorol hatást, amely az alap magzati sejtek valamelyikéből alakul ki.
A toxinok, melyek a szervezetben lerakódnak újabb és újabb egészségi problémákat okozhatnak, melyekkel aztán egész életünkön keresztül harcolnunk kell. Tehát nem csupán arról van szó, hogy a nő, vagy a férfi képes-e gyermeket nemzeni, hanem arról is, hogy egyáltalán milyen lesz az a gyermek. A mesterséges beavatkozással, hormonok és más anyagok segítségével történt megtermékenyítés az élet nem fiziológiai kezdete. Eddig senki sem mert még olyan tanulmányt készíteni, amely képet adna a mesterséges megtermékenyítésből származó gyermekek állapotáról. Nem csak maga a megtermékenyítés aktusáról van itt szó, sajátos szerepét játszik még ebben az esetben az a tény is, hogy ezt a technikát igen gyakran alkalmazzák olyan hölgyek esetében, akik valamilyen okból kifolyólag normális fiziológiai úton nem képesek teherbe esni.
Folytatjuk...

2012. április 12., csütörtök

A dioxin-terheltség és tisztítása

A dioxin erősen mérgező vegyszer, mely fokozatosan – táplálkozás útján – kerül be a szervezetbe, majd ott felhalmozódik a zsírban gazdag szervekben, főként az agyban, idegrendszerben, májban, illetve a testzsírban.  A létfontosságú szerveket károsítja (megnyilvánulhat például migrén, görcsök, bénulások, vagy hormonális problémák formájában), míg fogyás esetén (rossz közérzetet, hányingert okozva) felszabadul a zsírszövetekből. Ilyenkor, ha a kivezető útvonal nem biztosított, ez a mennyiség is a belszervekben rakódik le, fokozva azok állapotromlását.  A fogyókúrát, tehát, érdemes összekötni testreszabott méregtelenítéssel!  Fontos tudni, hogy a dioxin génkárosító vegyület, ráadásul bizonyítottan átjut a méhlepényen (terheli a magzat szervezetét), és bekerül az anyatejbe is!  Mindezek miatt döntő jelentőségű az anya szervezetének tisztítása, még a fogamzás előtt, illetve minden terhelt számára (ez energetikai vizsgálattal megállapítható) a specifikus méregtelenítés, mely – tapasztalataim szerint – kivitelezhető a Joalis gyár által kifejlesztett készítménycsaláddal, így a dioxint is tisztító Antichemic cseppel. A teljes kúra adott szervből, adott toxint tisztít, meghatározott kivezető útvonal biztosításával.  Ez a toxin gyakori terhelő tényező napjainkban, miután nehezen elkerülhető, ott van a talajban (régen permetező-gyomírtó szerek része volt), onnan bejut a növényekbe, ezekkel az állatokba, és így a tápláléklánc csúcsán álló emberbe is.  Sajnos, a kifejezetten egészséges táplálkozásra törekvő vegetáriánusokban is, sokszor komoly terhelő tényezőként jelenik meg.
 
Dr. Munkácsi Katalin, gyermekgyógyász, homeopata  katalin.munkacsi@t-online.hu 
www.egeszsegnevelo.hu
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...