A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Adrenalin. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Adrenalin. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. március 18., hétfő
Glandulae suprarenales (mellékvesék) IV.
A másik anyag, amelyet szintén a mellékvesevelő bocsát ki, az a noradrenalin. A noradrenalin az adrenalinnal szemben ellentétes, komplementer hatású. Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy adrenalin stimuláló hatású, míg a noradrenalin pedig ezzel éppen ellenkezőleg, tompító hatású volna, ugyanis ezek a hormonok minden szervre más és más módon hatnak. Az adrenalin tágítja a légutakat, ezt használják ki például az asztmára adott gyógyszereknél, a noradrenalin ezzel szemben szűkíti a légutak átmérőjét, így lényeges szerepet játszik olyan betegségeknél, ahol a légutak konstrikciója, azaz összenyomódása következik be. Az alfa és béta receptorok hatására az érrendszerre is váltakozó kihatással bír az adrenalin és a noradrenalin. A szívre a noradrenalin úgy hat, hogy csökken a pulzus és egyben aritmiát is okoz. Ha a további hatásukat is tanulmányozzuk, akkor arra a felismerésre juthatunk, hogy az autonóm idegrendszer segítségével, mely többek között felelős ezen hormonok termeléséért, következik be az adrenalin és a noradrenalin utánpótlására, vagy éppen ellenkezőleg, hiányára. Ezen anyagok termelődésének hibái, melyek az idegrendszernek köszönhetően az egész szervezetre kihatással lehetnek, számos egészségi panaszt okozhatnak, túlzott idegi ingerlékenységet és így álmatlanságot, vagy szívdobogást, székrekedést stb. kiváltva, mi több magas vérnyomást és légúti összehúzódást előidézve. Fokozódhat a cukor vérbe jutása is, ami növeli a vércukorszintet, ez pedig arra készteti a szervezetet, hogy az inzulin gyakrabban avatkozzon be, így gyakori működésre késztetődik a hasnyálmirigy. Ez a folyamat így egy olyan betegség kialakulásához vezethet, melyet diabetes mellitusnak neveznek. Röviden, nehezen találnánk olyan területet az emberi testben, amelyhez ne jutnának el ezek az említett hormonok, mivel legfőbb feladatuk, hogy irányítsák, szabályozzák és befolyásolják az idegrendszereket, amelyek majd a szervezetünk további szintű szabályozásáért felelősek.
Címkék:
Adrenalin,
Anyagcserezavar,
Asztma,
Cukorbetegség,
Diabetes mellitus,
Glandulae suprarenales,
Inzulin,
Joalis,
Mellékvese,
Noradrenalin,
Vércukor
2013. március 15., péntek
Glandulae suprarenales (mellékvesék) III.
Nézzük meg a mellékvesevelőt, amely az adrenalin és a noradrenalin hormonokat termeli. A mellékvesevelő (medulla suprarenalis) a vérbe juttatva választja ki az adrenalint, félelem, vagy szorongás esetén. Ha az ember veszélyhelyzetben van, valaki, vagy valami megtámadja, akkor a mellékvesék fokozott adrenalin termelést produkálnak. A végeredmény az, hogy a pulzus fokozódik, erős szívdobogás alakul ki, a bőr sápadttá válik és a hajszálak pedig az égnek merednek. Ezeket a fizikai jegyeket egyben olyan pszichikai érzések is kísérik, amelyeket stressznek nevezünk. Az izmokban fokozódik a véráramlás, a bőrből a vér visszahúzódik a szívverés gyarapszik a májból pedig glikogén szabadul fel, ami energiát szolgáltat a testnek. Nos, egy ilyen „injekció” nagyon is lényeges a teljesítmény fokozásának szempontjából. Aki szorongásos esetben szenved, az igen jól tudja, hogy elegendő csupán egy érzés ahhoz, hogy a fent említett reakciók bekövetkezzenek, pedig valójában senki és semmi nem veszélyezteti az érintett személy létét. Az érzelmek képesek stressz változásokat előidézni, és ha ezek a változások folyton körbe-körbe ismétlődnek, akkor ennek következményeként nem csak az autonóm idegrendszer funkciója változik meg, hanem más szerveké is, például megjelenhet a cukor anyagcserezavara, vagy a magas vérnyomás stb.. Az adrenalin ún. szimpatomimetikus hatású, ez magyarul azt jelenti, hogy aktiválni képes az autonóm idegrendszer azon részét, melyet szimpatikusnak nevezünk. Irritálóan hat azokra a szervekre, melyeket a szimpatikus hálóz be. Azokra a szervekre, melyeket a szimpatikus ingerel, azokra irritálóan hat. Felgyorsul a pulzus frekvenciája, csökken a belek perisztaltikája, fokozódik a nyálmirigyek és a könnymirigyek kiválasztása, kitágulnak a pupillák, elernyednek a légúti izmok és a hörgők kitágulnak, a szőr- és hajszálak meredezni kezdenek (ilyenkor, stressz helyzetben szokták azt mondani, hogy égnek áll a hajam, vagy hogy hátamon feláll a szőr). Egyben stimulálóan hat a periférikus idegekre és növekszik a vérnyomás (ami a kisebb erecskék összehúzódásának az eredménye). Az adrenalin jelentős hatással van az anyagcserére, különösen a cukrok átalakulására és a glikogén tartalékok mobilizálására, következésképpen pedig a glikogén, glukózra való bomlására, mely aztán a véráramba kerül. Az adrenalin tehát megemeli a vércukorszintet és egyben antagonisztikusan hat az inzulinra, mely ugyanakkor csökkenti a vércukorszintet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)