A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gomba. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gomba. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. június 8., péntek

Antibiotikum és méregtelenítés III.

A gombák nagyon gyakran előfordulhatnak a béltraktusban is, ahol puffadásokat és emésztési zavarokat képesek okozni. E területen való előfordulásuknak tipikus esete, amikor az egyén fokozottan kívánja az édeset, sőt ez a „kívánalom" egészen függőségi szintig is elfajulhat, amikor az egyén már nem képes ellenállni az édességevésnek. Ezt a jelenséget egyébként az okozza, hogy a gombáknak cukorra van szükségük a szaporodásukhoz és így arra kényszerítik az egyént, hogy az pótolja a cukorigényét.Szintén az antibiotikumokra vezethetők vissza a krónikus vaginális gyulladások és folyások előfordulása. Mind a bél, úgy a vaginális eredetű gombás fertőzéseknek is lehetnek további kiváltó okai, ilyen lehet például a glutén anyagcsere zavara, mely rontja a nyálkahártyák minőségét. A gombákkal szemben folytatott harcban első sorban az ATB készítmény segít, mely képes az emberi szervezetből kiszűrni az antibiotikumok maradványait. Szintén segítséget jelent az epigenetikus környezet megzavarásakor, bélrendszerben jelenlévő gombás fertőzések, valamint nőgyógyászati jellegű gyulladások és persze ekcémák előfordulása esetén. Érthető módon ugyanúgy, mint más gyógyszereknek, sőt mondhatnám, mint mindennek a világon, az antibiotikumoknak is megvannak a maguk pro és kontra érveik. A gond azonban abban van, hogy a társadalmunk hajlamos a különféle gyógyítási módszereket csak egyoldalúan, a fényes oldalukról bemutatni és a lényeges negatív hatásaikkal már egyáltalán nem foglalkozunk. Ki kell jelenteni, hogy az antibiotikumoknak köszönhetően emberi életeket menthetünk meg és a mai modern társadalmunk számára elvonatkozhatatlan gyógyszereknek számítanak, de soha ne feledjük, hogy a maradványaik az emberi szervezet számára viszont egy olyan veszélyt jelentenek, amelyet a legfinomabban kifejezve is kellemetlennek lehet nevezni. Mivel az antibiotikum terheltség alól egyikünk sem tud kibújni, így a rendszeres méregtelenítésbe célszerű besorolni az ATB készítményt, évente legalább 1x. Döntően célszerű alkalmazni minden antibiotikumos kezelést követően. A krónikus vaginális gyulladások, bélgombák, mellmirigyben, valamint a petefészekben előforduló ciszták, ekcémák és az epigenetikus környezet megzavarása – nos, ezek mind-mind olyan problémák, melyek megoldásában segíthet az ATB nevű készítmény. A rendelőmbe ellátogató ügyfeleimnek mintegy harmadánál szokott előfordulni e készítmény szükségessége.

2012. június 4., hétfő

Antibiotikumok és méregtelenítés

Vitathatatlan, manapság, hogy a korunk orvoslását egyértelműen uralják az antibiotikumok. Ezen jelenleg leggyakrabban használt gyógyszereknek a legfőbb feladata, hogy segítsenek az emberi szervezet számára legyűrni a különféle fertőzéseket. Eredetileg gombák által termelt produktumként fedezte fel őket Alexander Fleming, Nobel-díjas brit orvos. A gombák olyan védekező anyagként termelik az antibiotikumokat, amelyekkel a konkurens mikroorganizmusokat pusztítják és növelik ezzel a maguk rendelkezésére álló életteret. A különféle gombák eltérő antibiotikumokat termelnek. Manapság azonban az egyes gombák antibiotikumainak összetételi elemzése alapján már mindegyiket szintetikus úton állítják elő. Régen a fertőzések voltak az elhalálozások leggyakoribb okai, ennek veszélyét azonban az antibiotikumok jelentősen lecsökkentették. Másrészről mindenképpen említést kell tenni arról is, hogy nem kizárólag csak ezek a gyógyszerek voltak egymagukban, amelyek megváltoztatták a mikroorganizmusok és az emberiség közötti erőviszonyokat. Fontos szerepet játszott ebben a változásban a személyes higiénia és a köztisztaság színvonalának javulása, ami nyilván jelentősen csökkentette a környezetünkben előforduló fertőzések mennyiségét. Az élelmiszer higiénia ezt követően döntő módon korlátozta a hasmenéses megbetegedések előfordulásának kockázatát – hiszen pár száz évvel korábban, csak a bélfertőzéseknek köszönhetően minden harmadik gyermek meghalt. Bizonyos fertőzések az oltásoknak köszönhetően tarthatók rövid pórázon. Olyan hatalmas betegségek, mint a vérhas, vagy a kolera elvesztették a középkorból ismert súlyosságukat, sőt ezen betegségek terjedéséért felelős patkányok populációja is aránylag kellően ellenőrizhető keretek közé került. Nos ezidáig csupa dicsérettel illettem az antibiotikumokat, azonban egy kicsit másról is szólnom kell velük kapcsolatosan. A mai medicina, de legfőképpen a felvilágosult egészségügyi dolgozók hangoztatják az antibiotikumok hatékonyságának csökkenését. Ezen nincs mit csodálkozni. Az orvosok nagy mennyiségben írják fel betegeiknek a különféle antibiotikumokat – a betegek pedig nagyon gyakran igénybe is veszik azokat, ezzel sokszor nem is feltétlenül adekvát módon alkalmazzák őket az adott betegségre. Ezzel fokozatosan változások állnak be a mikroorganizmusok génháztartásában, következésképpen az ilyen mikroorganizmusok kezdik megszokni a gyógyszereket és így nem is reagálnak már rájuk. Így nagyon gyorsan bekövetkezhet, hogy teljesen kezelhetetlen fertőzések egész sora alakul ki. Ezt a problémát azonban egyelőre paradox módon kezelik manapság az újabb és újabb antibiotikumok kialakításával. Mi azonban, akik a méregtelenítéssel foglalkozunk nem szabad megfeledkeznünk az antibiotikumok alkotta további veszélyről sem – a mérgező maradványok keletkezéséről. Az antibiotikumok ugyanis az emberi szervezetbe nem csak gyógyszerek útján juthatnak be, hanem egyben az életkörnyezetből és a táplálékból származóan is. Ennek oka főként az, hogy védekezésképpen antibiotikumokat adagolnak a nagyméretű állattartó telepeken használt takarmányokba. Ezzel a jelenséggel egyébként nem csak a baromfitelepeken, hanem a méhészetben és a szarvasmarha tartásban is találkozhatunk. Az antibiotikumok azonban a táplálékláncba a vízzel is bejuthatnak – hiszen pontosan a vizeinkbe, mint befogadó közegbe távoznak az emberi vizelettel és széklettel a túlzott fogyasztásból származó gyógyszerek. A gyermekek szervezetébe nagyon sokszor a magzati fejlődéskor az anyaméhen, illetve csecsemőként az anyatejen keresztül jutnak be a különféle antibiotikumok.

2012. április 13., péntek

Az ekcéma gyógyítása szemléletváltással

Gyermekgyógyászként is, majd homeopataként – bőrgyógyászati magánklinikán dolgozva – gyakran szembesültem az ekcéma igen nehezen kezelhető problémájával.  A fordulópont akkor érkezett el, és azután vált sikeressé ténykedésem, mikor megtanultam egy új szemléletet, egy méregtelenítési módszert (Dr. Josef Jonáš módszerét), és annak elméletébe, majd gyakorlatába jól beleástam magam.  A szemléletváltás lényege az volt, hogy a tüneteket nem felszámolandó, elfojtandó problémaként kell felfogni, hanem a belszervek – bőrön, mint méregtelenítő felületen keresztüli – tisztulásaként. Azaz nem krémekkel, gyulladáscsökkentőkkel, szteroidokkal visszafojtani, hanem támogatni ezt a folyamatot, természetesen kontrollált körülmények között.  Az ekcéma ugyanis a test méregtelenítő törekvése arra, hogy megvédje a létfontosságú szerveket a betegségtől.  Meg kell állapítani tehát – és ez műszeres vizsgálattal lehetséges –, hogy mely toxinok (élők, élettelenek), mely szervekben halmozódtak fel, majd ezek tisztulását kell segíteni, tudatosan kivezetve pl: a széklet, vagy a vizelet irányába.  A leggyakoribb méreganyagok, melyeket a háttérben találtam kis gyermekeknél: nehézfémek (pl: higany, kadmium), vegyszerek (pl: dioxin, gyógyszerek, tartósítószerek), de a műszerrel kimutathatóak a következményesen megtelepedő kórokozók (baktériumok, gombák), illetve a háttérben meghúzódó érzelmi terheltségek is.  A szemléletváltásnak, a módszernek, és a Joalis készítményeknek köszönhetően szaporodik az ekcémával sikeresen kezelt betegeim száma.  Zárásként felhívnám a figyelmet arra a tévedésre, mely szerint az ekcéma „kinőhető”. Az esetek java részében a tény, hogy megszűnnek a bőrtünetek, sajnos azt jelzi, hogy a szervezet nem képes már a bőr felé tisztulni, így a belső szervek toxinterheltsége előbb-utóbb betegséghez vezet (igen gyakran asthmatikus tünetekhez).
 
Dr. Munkácsi Katalin, gyermekgyógyász, homeopata
www.egeszsegnevelo.hu

2012. április 11., szerda

HPV, Helicobacter, gombák és a többiek…

Oltás, antibiotikum, gomba ellenes szerek.
Miért fogy egyre több belőlük? Miért kell ismételni? Miért tér vissza a kórokozó újra és újra? 
Már Pasteur - 150 éve - tudta a választ. Így fogalmazott:  „a baktérium semmi, a táptalaj minden”.
Ezt tudjuk mi is!  Vajon miért foglalkozunk mégis a kórokozók írtásával?  Az orvosi egyetem 3. évében már tanítják és vizsgáztatnak abból, hogy egyes mikroorganizmusok mely táptalajokon szaporíthatók és melyeken nem élnek meg! Miért felejtjük mindezt el a gyógyszertan szigorlatra? Miért nem emlékszünk arra, hogy minden kórokozó – előbb-utóbb –magától kipusztul ott, ahol számára nem kedvezőek a feltételek? 
Lefordítva: ha egy szervezet nem nyújt megfelelő környezetet, táptalajt, ott elpusztulnak, illetve amíg mindezt nyújtja, ott vissza-visszatérnek és szaporodnak a kórokozók. Dr. Josef Jonáš kutatásai értelmében ilyen kedvező feltételeket biztosítanak bennünk különböző élettelen toxinok. A XXI. századra jellemzőek: nehézfémek, radioaktivitás, vegyi anyagok (gyógyszerek) és mások, közöttük érzelmi terhelők is, mint félelem, bizonytalanság, harag, mindennapi stressz...  Míg nem tisztul meg, míg méregterheltségét nem számolja fel, addig mindezek kiváló táptalajjá teszik a szervezetet.  Végleges, valós gyógyulást tehát csak akkor érhetünk el, ha a ránk jellemző testi-lelki toxinterhektől specifikus méregtelenítéssel megszabadulunk.  Az alapos tisztuláshoz hónapokra, akár egy évre is szükség lehet. Bár a gyógyszerekkel gyors és látványos javulást érünk el (átmeneti ideig), közben csak tovább fokozzuk szervezetünk méregterheltségét. És ezzel magunk zárjuk be az ördögi kört… 
Dr. Munkácsi Katalin gyermekgyógyász, homeopata, Joalis Szaktanácsadó
www.egeszsegnevelo.hu
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...