Vitathatatlan, manapság, hogy a korunk orvoslását egyértelműen uralják az antibiotikumok. Ezen jelenleg leggyakrabban használt gyógyszereknek a legfőbb feladata, hogy segítsenek az emberi szervezet számára legyűrni a különféle fertőzéseket. Eredetileg gombák által termelt produktumként fedezte fel őket Alexander Fleming, Nobel-díjas brit orvos. A gombák olyan védekező anyagként termelik az antibiotikumokat, amelyekkel a konkurens mikroorganizmusokat pusztítják és növelik ezzel a maguk rendelkezésére álló életteret. A különféle gombák eltérő antibiotikumokat termelnek. Manapság azonban az egyes gombák antibiotikumainak összetételi elemzése alapján már mindegyiket szintetikus úton állítják elő. Régen a fertőzések voltak az elhalálozások leggyakoribb okai, ennek veszélyét azonban az antibiotikumok jelentősen lecsökkentették. Másrészről mindenképpen említést kell tenni arról is, hogy nem kizárólag csak ezek a gyógyszerek voltak egymagukban, amelyek megváltoztatták a mikroorganizmusok és az emberiség közötti erőviszonyokat. Fontos szerepet játszott ebben a változásban a személyes higiénia és a köztisztaság színvonalának javulása, ami nyilván jelentősen csökkentette a környezetünkben előforduló fertőzések mennyiségét. Az élelmiszer higiénia ezt követően döntő módon korlátozta a hasmenéses megbetegedések előfordulásának kockázatát – hiszen pár száz évvel korábban, csak a bélfertőzéseknek köszönhetően minden harmadik gyermek meghalt. Bizonyos fertőzések az oltásoknak köszönhetően tarthatók rövid pórázon. Olyan hatalmas betegségek, mint a vérhas, vagy a kolera elvesztették a középkorból ismert súlyosságukat, sőt ezen betegségek terjedéséért felelős patkányok populációja is aránylag kellően ellenőrizhető keretek közé került. Nos ezidáig csupa dicsérettel illettem az antibiotikumokat, azonban egy kicsit másról is szólnom kell velük kapcsolatosan. A mai medicina, de legfőképpen a felvilágosult egészségügyi dolgozók hangoztatják az antibiotikumok hatékonyságának csökkenését. Ezen nincs mit csodálkozni. Az orvosok nagy mennyiségben írják fel betegeiknek a különféle antibiotikumokat – a betegek pedig nagyon gyakran igénybe is veszik azokat, ezzel sokszor nem is feltétlenül adekvát módon alkalmazzák őket az adott betegségre. Ezzel fokozatosan változások állnak be a mikroorganizmusok génháztartásában, következésképpen az ilyen mikroorganizmusok kezdik megszokni a gyógyszereket és így nem is reagálnak már rájuk. Így nagyon gyorsan bekövetkezhet, hogy teljesen kezelhetetlen fertőzések egész sora alakul ki. Ezt a problémát azonban egyelőre paradox módon kezelik manapság az újabb és újabb antibiotikumok kialakításával. Mi azonban, akik a méregtelenítéssel foglalkozunk nem szabad megfeledkeznünk az antibiotikumok alkotta további veszélyről sem – a mérgező maradványok keletkezéséről. Az antibiotikumok ugyanis az emberi szervezetbe nem csak gyógyszerek útján juthatnak be, hanem egyben az életkörnyezetből és a táplálékból származóan is. Ennek oka főként az, hogy védekezésképpen antibiotikumokat adagolnak a nagyméretű állattartó telepeken használt takarmányokba. Ezzel a jelenséggel egyébként nem csak a baromfitelepeken, hanem a méhészetben és a szarvasmarha tartásban is találkozhatunk. Az antibiotikumok azonban a táplálékláncba a vízzel is bejuthatnak – hiszen pontosan a vizeinkbe, mint befogadó közegbe távoznak az emberi vizelettel és széklettel a túlzott fogyasztásból származó gyógyszerek. A gyermekek szervezetébe nagyon sokszor a magzati fejlődéskor az anyaméhen, illetve csecsemőként az anyatejen keresztül jutnak be a különféle antibiotikumok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése