A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dohányzás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dohányzás. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 30., szerda

Cor-Dren I.

A szív egy igen bonyolult szerv, így nem meglepő, hogy a fertőzési gócoktól történő méregtelenítése is egy viszonylag összetett készítményt igényel. Az emberi szív egy szívburokból – burok, melyben a szív elhelyezkedik –, továbbá amyokard által magából a szívből, szívizomból, endokardból – szívhámszövetből és a systema conducenc cordisból – azaz a szív elektromos rendszeréből áll. Az endokard egy burkot képez a szívizmon belül és a szívbillentyűkön is megtalálható. Ezekből számos található a szívben: az alsó üreges éren, a szívkoszorúéren, a tüdő felé vezető éren és a háromosztatú éren, a szívkamrák közötti elválasztásnál az ún. mitrális billentyű, vagy éppen az aortát lezáró billentyű. Az emberek többsége azt gondolja, hogy a szívizom felületén futó szívkoszorúerek és artériák a méregtelenítés szempontjából szintén a szívhez tartoznak, ez azonban nem így van és így nincsenek is besorolva a CorDren készítménybe, ugyanis a keringési rendszerbe, azaz az artériák és erek rendszerébe tartoznak. Így a szívkorona artériát érintő megbetegedés érrendszeri megbetegedésnek és nem pedig szívbetegségnek számít. A szívben még további alkotók találhatók, úgy mint a belső kamrákat és üregeket különválasztó részek és persze olyan kötőszövetekből, melyek a billentyűket megfelelő pozícióban tartják. Találhatók még itt olyan apró izomszálacskák is, melyek a szívizmon kívül működnek, mégpedig a szívfal belső oldalán futva. A szívburok (perikard) egy többrétegű képződmény, melyben nem csak magukat az említett burkot alkotó hártyákat találjuk, hanem olyan kötőszöveteket is, melyek a szívet megfelelő helyzetben tartják. Mindezen szövetekben előfordulhatnak olyan fertőzési gócok, melyek különféle egészségi problémát képesek okozni. A szívburokban megbúvó gócok rendszerint a szívburok gyulladását okozzák, esetenként a szívet nyomó folyadék képződésével. A gyulladást követő elváltozások és kinövések is okozhatnak utólagosan nehézségeket. A gócok hatására a szívizom gyengül, elveszti erejét és egy gyenge szív alakul ki ezáltal. Idősebb embereknél ilyenkor az „öreg szív" fogalmát szoktuk említeni, ha viszont ez fiatal személynél fordul elő, akkor ott szívnagyobbodással együttjáró, ún. hypertrofikus szív jön létre. A szívizomra az is lesújtóan hat, ha a véráramlásban keletkeznek problémák, ilyenkor ugyanis sokkal többet kell dolgoznia, mint normál esetben. Fiziológiai szempontból ezt az állapotot „sportszív"-nek nevezzük és olyan embereknél szoktunk ilyennel találkozni, akik fokozott fizikai terhelésnek vannak kitéve. Az endokardot gyakran terhelik gyulladások, melyek legfőképpen a billentyűkre vannak hatással. Ezek meszesednek – mészsók kezdenek el bennük lerakódni, ami a szervezet egy természetes reagálása a gyulladásra. Az ilyen billentyűk természetesen már nem képesek betölteni rendeltetésszerű feladatukat.Manapság igen gyakori megbetegedésnek számít a szív elektromos rendszerének hibája. Ezt a rendszert két csomópont alkotja: a sinuatriális és az atrioventrikuláris. A hibák innen a kötegek által jutnak el a kamrákba és az üregekbe, majd az elektromos hibákat az endokard alatt húzódó vékonyka szálacskák szállítják tovább. A szív elektromos egysége olyan hibákban szenvedhet, melyek szívritmus ingadozás, esetleg fel-gyorsult, vagy éppen lelassult szívműködés, illetve extrasystole formájában jelentkeznek. Szélsőséges esetben a szív akár le is állhat.
Folytatjuk...

2012. április 13., péntek

Az ekcéma gyógyítása szemléletváltással

Gyermekgyógyászként is, majd homeopataként – bőrgyógyászati magánklinikán dolgozva – gyakran szembesültem az ekcéma igen nehezen kezelhető problémájával.  A fordulópont akkor érkezett el, és azután vált sikeressé ténykedésem, mikor megtanultam egy új szemléletet, egy méregtelenítési módszert (Dr. Josef Jonáš módszerét), és annak elméletébe, majd gyakorlatába jól beleástam magam.  A szemléletváltás lényege az volt, hogy a tüneteket nem felszámolandó, elfojtandó problémaként kell felfogni, hanem a belszervek – bőrön, mint méregtelenítő felületen keresztüli – tisztulásaként. Azaz nem krémekkel, gyulladáscsökkentőkkel, szteroidokkal visszafojtani, hanem támogatni ezt a folyamatot, természetesen kontrollált körülmények között.  Az ekcéma ugyanis a test méregtelenítő törekvése arra, hogy megvédje a létfontosságú szerveket a betegségtől.  Meg kell állapítani tehát – és ez műszeres vizsgálattal lehetséges –, hogy mely toxinok (élők, élettelenek), mely szervekben halmozódtak fel, majd ezek tisztulását kell segíteni, tudatosan kivezetve pl: a széklet, vagy a vizelet irányába.  A leggyakoribb méreganyagok, melyeket a háttérben találtam kis gyermekeknél: nehézfémek (pl: higany, kadmium), vegyszerek (pl: dioxin, gyógyszerek, tartósítószerek), de a műszerrel kimutathatóak a következményesen megtelepedő kórokozók (baktériumok, gombák), illetve a háttérben meghúzódó érzelmi terheltségek is.  A szemléletváltásnak, a módszernek, és a Joalis készítményeknek köszönhetően szaporodik az ekcémával sikeresen kezelt betegeim száma.  Zárásként felhívnám a figyelmet arra a tévedésre, mely szerint az ekcéma „kinőhető”. Az esetek java részében a tény, hogy megszűnnek a bőrtünetek, sajnos azt jelzi, hogy a szervezet nem képes már a bőr felé tisztulni, így a belső szervek toxinterheltsége előbb-utóbb betegséghez vezet (igen gyakran asthmatikus tünetekhez).
 
Dr. Munkácsi Katalin, gyermekgyógyász, homeopata
www.egeszsegnevelo.hu
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...