A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Géntoxikus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Géntoxikus. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. június 6., szerda

Antibiotikumok és méregtelenítés II.

Messze kritikusabb a helyzet annál, mint ahogyan azt a probiotikus készítmények gyártói állítják, ugyanis nincs az a lactobacilus, amely képes volna legyőzni az antibiotikumok maradványait. Az antibiotikumok maradványai tehát a mi olvasatunkban méregterhelésnek számítanak és a szervezet számára kettős következménnyel járnak együtt.Legelőször is – léteznek olyan antibiotikumok, melyek géntoxikusak, azaz terhelik az epigenetikus környezetet és hatást gyakorolnak a gén működésére, ezzel pedig a szervezet bármely funkciójában komoly zavar alakulhat ki.Kihatásukat tekintve az antibiotikumok következményeikben nagyon súlyos betegségek kiváltó okai lehetnek és ez pontosan a génfunkciók megzavarásából fakad. Különféle idegi, onkológiai, pszichés, vagy autoimmun problémák fordulhatnak így elő. Másodszor pedig – az antibiotikumok elősegítik a gombák szervezetben történő szaporodását. Itt most mindenek előtt nem arra gondolok, hogy mondjuk a túlzott antibiotikum fogyasztástól fokozódna a női genitális terület gombás megbetegedésének kockázata, hanem sokkal inkább az antibiotikum maradványok okozta és a krónikus eredetű gombás terheltségekre.Az a helyzet, hogy ettől az „elgombásodástól” az emberi társadalom nagy része már a születésétől fogva ekcémásan reagál. Lehet, hogy valaki számára ez nagy meglepetésként szolgál, de én úgy gondolom, hogy az antibiotikumok a kiváltó okai a gyermekek körében hatalmas mértékben növekvő ekcémás megbetegedések előfordulásának. Ez a növekvő tendencia pontosan az antibiotikumok tömeges elterjedését követően öltött markáns méreteket, azaz a XX.sz. ’60-as és ’70-es éveiben. Hogy lehetséges az, hogy a gyerekek már eleve ezzel a problémával jönnek a világra? Úgy, hogy az anya szervezete magában hordozza az antibiotikumok maradványait, illetve nagyon gyakran önmaga is küzd különféle gombás fertőzésekkel, következésképpen a gombás terheltségek így átkerülnek a magzati szervezetbe, amely így gombás terheltséggel jön a világra. Ekcéma esetén a gombák nem közvetlenül a bőrt támadják meg, hanem szaporodni kezdenek a nyirokrendszerben és a méreganyagok, melyek ezáltal termelődnek, nos azok választódnak ki a bőrön keresztül, ez egyébként különösen a kisgyermekeknél tapasztalható, hiszen a bababőr nagyon finom és érzékeny struktúra. Ha ehhez a jelenséghez még csatlakozik egy allergia is, akkor a gombákra és azok méreganyagaira egy allergiás reakció lép fel és az egyén állapota ezáltal jelentősen rosszabbodik. Sokszor megesik, hogy a már fertőzött bőr, további mikroorganizmusokkal felülfertőződik, amivel előáll az ún. impetiginizáció, azaz az ekcéma másodlagos fertőződése.

2012. június 4., hétfő

Antibiotikumok és méregtelenítés

Vitathatatlan, manapság, hogy a korunk orvoslását egyértelműen uralják az antibiotikumok. Ezen jelenleg leggyakrabban használt gyógyszereknek a legfőbb feladata, hogy segítsenek az emberi szervezet számára legyűrni a különféle fertőzéseket. Eredetileg gombák által termelt produktumként fedezte fel őket Alexander Fleming, Nobel-díjas brit orvos. A gombák olyan védekező anyagként termelik az antibiotikumokat, amelyekkel a konkurens mikroorganizmusokat pusztítják és növelik ezzel a maguk rendelkezésére álló életteret. A különféle gombák eltérő antibiotikumokat termelnek. Manapság azonban az egyes gombák antibiotikumainak összetételi elemzése alapján már mindegyiket szintetikus úton állítják elő. Régen a fertőzések voltak az elhalálozások leggyakoribb okai, ennek veszélyét azonban az antibiotikumok jelentősen lecsökkentették. Másrészről mindenképpen említést kell tenni arról is, hogy nem kizárólag csak ezek a gyógyszerek voltak egymagukban, amelyek megváltoztatták a mikroorganizmusok és az emberiség közötti erőviszonyokat. Fontos szerepet játszott ebben a változásban a személyes higiénia és a köztisztaság színvonalának javulása, ami nyilván jelentősen csökkentette a környezetünkben előforduló fertőzések mennyiségét. Az élelmiszer higiénia ezt követően döntő módon korlátozta a hasmenéses megbetegedések előfordulásának kockázatát – hiszen pár száz évvel korábban, csak a bélfertőzéseknek köszönhetően minden harmadik gyermek meghalt. Bizonyos fertőzések az oltásoknak köszönhetően tarthatók rövid pórázon. Olyan hatalmas betegségek, mint a vérhas, vagy a kolera elvesztették a középkorból ismert súlyosságukat, sőt ezen betegségek terjedéséért felelős patkányok populációja is aránylag kellően ellenőrizhető keretek közé került. Nos ezidáig csupa dicsérettel illettem az antibiotikumokat, azonban egy kicsit másról is szólnom kell velük kapcsolatosan. A mai medicina, de legfőképpen a felvilágosult egészségügyi dolgozók hangoztatják az antibiotikumok hatékonyságának csökkenését. Ezen nincs mit csodálkozni. Az orvosok nagy mennyiségben írják fel betegeiknek a különféle antibiotikumokat – a betegek pedig nagyon gyakran igénybe is veszik azokat, ezzel sokszor nem is feltétlenül adekvát módon alkalmazzák őket az adott betegségre. Ezzel fokozatosan változások állnak be a mikroorganizmusok génháztartásában, következésképpen az ilyen mikroorganizmusok kezdik megszokni a gyógyszereket és így nem is reagálnak már rájuk. Így nagyon gyorsan bekövetkezhet, hogy teljesen kezelhetetlen fertőzések egész sora alakul ki. Ezt a problémát azonban egyelőre paradox módon kezelik manapság az újabb és újabb antibiotikumok kialakításával. Mi azonban, akik a méregtelenítéssel foglalkozunk nem szabad megfeledkeznünk az antibiotikumok alkotta további veszélyről sem – a mérgező maradványok keletkezéséről. Az antibiotikumok ugyanis az emberi szervezetbe nem csak gyógyszerek útján juthatnak be, hanem egyben az életkörnyezetből és a táplálékból származóan is. Ennek oka főként az, hogy védekezésképpen antibiotikumokat adagolnak a nagyméretű állattartó telepeken használt takarmányokba. Ezzel a jelenséggel egyébként nem csak a baromfitelepeken, hanem a méhészetben és a szarvasmarha tartásban is találkozhatunk. Az antibiotikumok azonban a táplálékláncba a vízzel is bejuthatnak – hiszen pontosan a vizeinkbe, mint befogadó közegbe távoznak az emberi vizelettel és széklettel a túlzott fogyasztásból származó gyógyszerek. A gyermekek szervezetébe nagyon sokszor a magzati fejlődéskor az anyaméhen, illetve csecsemőként az anyatejen keresztül jutnak be a különféle antibiotikumok.

2012. május 3., csütörtök

A kis emberek méregtelenítése IV.

Szeretnék megemlíteni Önöknek még egy olyan toxint, amelyet bár jelentőségét tekintve nem szeretném feleslegesen eltúlozni, de az tény, hogy egy méregteleníteni kívánt hölgy esetében nagyon lényeges szerepet játszhat.
E tekintetben pedig a glutén intoleranciára, vagyis a búza gliadin intoleranciájára gondolok, melynek során egy olyan toxin keletkezik a szervezetben, amelynek bizony géntoxikus hatása is van. Így komoly, genetikai eredetű zavarok alakulhatnak ki, ezek pedig gyakori okai lehetnek a meddőségnek, vagy a terhesség alatti komplikációknak.
A gyermek fejlődése, mely a szoptatás útján ezen típusú zavarnál keletkező toxinok utánpótlásában részesül, problémákba ütközhet és a gyermek egészségi problémákban szenvedhet. Ez az intolerancia sokszor örökölhető és így az érintett szülők további utódainál is előfordulhat.
Fokozott figyelmet javaslok szentelni ennek a toxinnak pont a jövőbeni és a terhes anyukák esetében, vagy olyan pároknál akiknek ismeretlen, vagy éppen immun eredetű okokból kifolyólag nem sikerül gyermeket nemzeniük. Természetesen minden egyes méregtelenítési eset az emberi szervezet egyediségéből fakadóan más és más lehet, de ennek ellenére léteznek bizonyos alapszabályok.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...