Antibiotikumok és méregtelenítés II.

Messze kritikusabb a helyzet annál, mint ahogyan azt a probiotikus készítmények gyártói állítják, ugyanis nincs az a lactobacilus, amely képes volna legyőzni az antibiotikumok maradványait. Az antibiotikumok maradványai tehát a mi olvasatunkban méregterhelésnek számítanak és a szervezet számára kettős következménnyel járnak együtt.Legelőször is – léteznek olyan antibiotikumok, melyek géntoxikusak, azaz terhelik az epigenetikus környezetet és hatást gyakorolnak a gén működésére, ezzel pedig a szervezet bármely funkciójában komoly zavar alakulhat ki.Kihatásukat tekintve az antibiotikumok következményeikben nagyon súlyos betegségek kiváltó okai lehetnek és ez pontosan a génfunkciók megzavarásából fakad. Különféle idegi, onkológiai, pszichés, vagy autoimmun problémák fordulhatnak így elő. Másodszor pedig – az antibiotikumok elősegítik a gombák szervezetben történő szaporodását. Itt most mindenek előtt nem arra gondolok, hogy mondjuk a túlzott antibiotikum fogyasztástól fokozódna a női genitális terület gombás megbetegedésének kockázata, hanem sokkal inkább az antibiotikum maradványok okozta és a krónikus eredetű gombás terheltségekre.Az a helyzet, hogy ettől az „elgombásodástól” az emberi társadalom nagy része már a születésétől fogva ekcémásan reagál. Lehet, hogy valaki számára ez nagy meglepetésként szolgál, de én úgy gondolom, hogy az antibiotikumok a kiváltó okai a gyermekek körében hatalmas mértékben növekvő ekcémás megbetegedések előfordulásának. Ez a növekvő tendencia pontosan az antibiotikumok tömeges elterjedését követően öltött markáns méreteket, azaz a XX.sz. ’60-as és ’70-es éveiben. Hogy lehetséges az, hogy a gyerekek már eleve ezzel a problémával jönnek a világra? Úgy, hogy az anya szervezete magában hordozza az antibiotikumok maradványait, illetve nagyon gyakran önmaga is küzd különféle gombás fertőzésekkel, következésképpen a gombás terheltségek így átkerülnek a magzati szervezetbe, amely így gombás terheltséggel jön a világra. Ekcéma esetén a gombák nem közvetlenül a bőrt támadják meg, hanem szaporodni kezdenek a nyirokrendszerben és a méreganyagok, melyek ezáltal termelődnek, nos azok választódnak ki a bőrön keresztül, ez egyébként különösen a kisgyermekeknél tapasztalható, hiszen a bababőr nagyon finom és érzékeny struktúra. Ha ehhez a jelenséghez még csatlakozik egy allergia is, akkor a gombákra és azok méreganyagaira egy allergiás reakció lép fel és az egyén állapota ezáltal jelentősen rosszabbodik. Sokszor megesik, hogy a már fertőzött bőr, további mikroorganizmusokkal felülfertőződik, amivel előáll az ún. impetiginizáció, azaz az ekcéma másodlagos fertőződése.