Cor-Dren I.

A szív egy igen bonyolult szerv, így nem meglepő, hogy a fertőzési gócoktól történő méregtelenítése is egy viszonylag összetett készítményt igényel. Az emberi szív egy szívburokból – burok, melyben a szív elhelyezkedik –, továbbá amyokard által magából a szívből, szívizomból, endokardból – szívhámszövetből és a systema conducenc cordisból – azaz a szív elektromos rendszeréből áll. Az endokard egy burkot képez a szívizmon belül és a szívbillentyűkön is megtalálható. Ezekből számos található a szívben: az alsó üreges éren, a szívkoszorúéren, a tüdő felé vezető éren és a háromosztatú éren, a szívkamrák közötti elválasztásnál az ún. mitrális billentyű, vagy éppen az aortát lezáró billentyű. Az emberek többsége azt gondolja, hogy a szívizom felületén futó szívkoszorúerek és artériák a méregtelenítés szempontjából szintén a szívhez tartoznak, ez azonban nem így van és így nincsenek is besorolva a CorDren készítménybe, ugyanis a keringési rendszerbe, azaz az artériák és erek rendszerébe tartoznak. Így a szívkorona artériát érintő megbetegedés érrendszeri megbetegedésnek és nem pedig szívbetegségnek számít. A szívben még további alkotók találhatók, úgy mint a belső kamrákat és üregeket különválasztó részek és persze olyan kötőszövetekből, melyek a billentyűket megfelelő pozícióban tartják. Találhatók még itt olyan apró izomszálacskák is, melyek a szívizmon kívül működnek, mégpedig a szívfal belső oldalán futva. A szívburok (perikard) egy többrétegű képződmény, melyben nem csak magukat az említett burkot alkotó hártyákat találjuk, hanem olyan kötőszöveteket is, melyek a szívet megfelelő helyzetben tartják. Mindezen szövetekben előfordulhatnak olyan fertőzési gócok, melyek különféle egészségi problémát képesek okozni. A szívburokban megbúvó gócok rendszerint a szívburok gyulladását okozzák, esetenként a szívet nyomó folyadék képződésével. A gyulladást követő elváltozások és kinövések is okozhatnak utólagosan nehézségeket. A gócok hatására a szívizom gyengül, elveszti erejét és egy gyenge szív alakul ki ezáltal. Idősebb embereknél ilyenkor az „öreg szív" fogalmát szoktuk említeni, ha viszont ez fiatal személynél fordul elő, akkor ott szívnagyobbodással együttjáró, ún. hypertrofikus szív jön létre. A szívizomra az is lesújtóan hat, ha a véráramlásban keletkeznek problémák, ilyenkor ugyanis sokkal többet kell dolgoznia, mint normál esetben. Fiziológiai szempontból ezt az állapotot „sportszív"-nek nevezzük és olyan embereknél szoktunk ilyennel találkozni, akik fokozott fizikai terhelésnek vannak kitéve. Az endokardot gyakran terhelik gyulladások, melyek legfőképpen a billentyűkre vannak hatással. Ezek meszesednek – mészsók kezdenek el bennük lerakódni, ami a szervezet egy természetes reagálása a gyulladásra. Az ilyen billentyűk természetesen már nem képesek betölteni rendeltetésszerű feladatukat.Manapság igen gyakori megbetegedésnek számít a szív elektromos rendszerének hibája. Ezt a rendszert két csomópont alkotja: a sinuatriális és az atrioventrikuláris. A hibák innen a kötegek által jutnak el a kamrákba és az üregekbe, majd az elektromos hibákat az endokard alatt húzódó vékonyka szálacskák szállítják tovább. A szív elektromos egysége olyan hibákban szenvedhet, melyek szívritmus ingadozás, esetleg fel-gyorsult, vagy éppen lelassult szívműködés, illetve extrasystole formájában jelentkeznek. Szélsőséges esetben a szív akár le is állhat.
Folytatjuk...