A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Enzim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Enzim. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. szeptember 20., csütörtök

A hasnyálmirigy II.

A hasnyálmirigy enzimjeit (a mi hasonlatunkban csavarhúzó, fűrész és fogó szerepében szerepelnek) amilázoknak (az összetett cukrokat, egyszerű cukrokká bontják), proteázoknak (a proteineket egyszerűbb elemekké - aminosavakká bontják) és lipázoknak (az epesav által emulgált zsírokat egyszerűbb elemekké – zsírsavakká bontják) nevezik. A hasnyálmirigy rózsaszín-szürke árnyalattal bír. Mintegy tizenöt centiméter nagyságú és úgy 60 – 90 grammot nyom súlyban. Alakját tekintve a nagy nyálmirigyre hasonlít. A fő tevékenysége a protein enzimek és hormonok termelése. Ezeket az anyagokat vagy közvetlenül a véráramba juttatják a kapilláris erecskék (például az inzulin a Béta-sejtekben – endokrin funkció), vagy pedig a pankreatikus kivezetések vezetik el a vékonybélbe (lipázok, amilázok, proteázok).
Anatómiailag a hasnyálmirigy három fő részre osztható, tehát fej (caput pancreatis), amely a pancreas legnagyobb része és enyhén a test jobb oldalán helyezkedik el, a hasnyálmirigy, test (corpus pancreatis) része a fej részt köti össze a farok résszel és a fejtől folytatódik vízszintesen a bal oldal irányába, a harmadik rész a farok (cauda pancreatis), amely a test bal oldalán helyezkedik el. A hasnyálmirigy fejrészéből két kivezetés (nagy és kicsi) ágazik ki, amely a hasnyálmirigy nedvét a patkóbélbe vezeti. Ezek a kivezetések csak akkor aktiválódnak (ernyednek el), ha a patkóbélben előemésztett táplálék van jelen, ez a folyamat kör alakú záróizmok segítségével zajlik, melyek aktiválása a szekretin és a chylocystokinin hormonok kiválasztása útján történik.
A hasnyálmirigy szöveteinek túlnyomó többsége a hasnyálmirigy nedv előállítását szolgálja, mely tartalmazza a korábban említett lebontó (katabolikus) enzimeket. Ezt a funkciót külső exokrinnek nevezik. A hasnyálmirigy nedvek a hasnyálmirigy érdekes részeiben termelődnek – az acinokban, amik nem mások, mint a „bontószerszámok” gyártóüzeme. Az egyes „műhelyeket”, azaz acinok kisebb egységeit – acináris sejteknek nevezik, ezek pedig olyan pontokat képeznek, amelyekben közvetlen módon az enzimek fizikai szintézise zajlik. Az acináris sejtek által termelt enzimek félkész (hasonlattal élve „csiszolatlan”) állapotú proenzimek (egyelőre inaktív enzimek) formájában továbbítódnak, ugyanis ellenkező esetben a hasnyálmirigyből történő továbbításkor vegyi tulajdonságaikkal károsíthatnák magát a hasnyálmirigyet. A proenzimekből a vékonybélben válnak végleges formájú lebontó enzimek. A hasnyálmirigynek csupán egy nagyon csekély része (a teljes térfogatának valamivel több, mint egy százaléka) képezi a belső endokrin részt. Ezeket Langerhans-szigeteknek hívják. Egy egészséges ember hasnyálmirigye mintegy egymilliót tartalmaz belőlük. A Langerhans-szigetek esetében a sejtek négy csoportját különböztetjük meg, melyek mindegyike más és más típusú hormonok termelésére specializálódott. Amíg az alfa-sejtek a cukorszint, vérben történő fokozását szolgáló glukagon hormont állítja elő, addig a béta-sejtek inzulint termelnek, mely az előbbivel ellenkezőleg, csökkenti a vér cukorszintjét. 

2012. szeptember 18., kedd

A hasnyálmirigy I.

A hasnyálmirigy (latinul: pancreas) a hasüreg, jellemzően baloldali részében helyezkedik el, szorosan a bordák alatt.
A kínai pentagram szervi ábrája szerint a hasnyálmirigy, a lép, mint anyaszerv körébe tartozik. Mint a lép körébe tartozó szervként, a gyomorral együtt a táplálék fogadására, illetve annak a szervezet általi optimális hasznosításának vezérlésére hivatott. Tehát az anyaggal kapcsolatosak, vagyis azzal, ami a Földhöz köt bennünket.
Egyébiránt a föld, illetve a termőtalaj, melyből az élelmezést szolgáló haszonnövények nőnek ki – a törődést, mint egy, a lép körébe tartozó érzelmi archetípust fejezi ki. A törődés itt azt fejezi ki, hogy lesz-e mit ennünk? A funkcióját tekintve a hasnyálmirigy jellemében egy ezermester gyűjtőhöz hasonlítható, vagyis képletesen egy olyan valakihez, aki a műhelyében egy egész sor öreg kacatot halmoz fel, majd azon töri szüntelenül a fejét, hogy hogyan lehetne azokat felhasználni. Persze, ahhoz, hogy ezek az öreg szerkezetek felhasználhatók legyenek egy új szerkentyű összeállításához, nos, először is a régieket alkatrészeikre kell szétbontani. Ehhez ezermesterünk a legkülönfélébb csavarlazító kulcsokat, fogókat, ollókat és csavarhúzókat alkalmazza. Az emberi szervezet nyelvére lefordítva – az öreg szerkezetek a bevitt táplálékot jelentik, a szerszámokat a hasnyálmirigy emésztő (lebontó) enzimei alkotják, melyek a táplálék egyes összetevőit egyszerűbb elemekké bontják. Ezeket a lebontott elemeket aztán a szervezet „újabb szerkezetek” létrehozására fordítja, vagyis példaként bőr-, vagy izomképzésre, a szervezet elhasználódott szervi részeinek megújítására és nem utolsó sorban pedig energia utánpótlásra cukrok és zsírok formájában, melyek nélkül egyébként a szervezetben semmiféle anyagcsere folyamat sem mehetne végbe. 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...